Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SZILÁGYI MIKLÓS: Kovách Aladár népi építészeti kutatásai

JEGYZETEK 1. VAJKAI Aurél 1948. 13. 2. Az építkezés kutatástörténetéről lásd még: GUNDA Béla 1954. 373-384. 3. Lásd HUSZKA József és HERMAN Ottó vitáját „a magyarság házáról": HUSZKA József 1899. 217-233. és 373381.; HERMAN Ottó 1899a. 282-286.; HUSZKA József és SZINTE Gábor vitáját a „székely házról": HUSZKA József 1900. 127-128 ; SZINTE Gábor 1900a. 101-112., és 1900b. 159.; JANKÓ János összefoglaló tanulmányát és HERMAN Ottóval folytatott polémiáját: JANKÓ János 1897. és HERMAN Ottó 1899b. Századunk első-második évtizedében már nem az ilyen eredeztetési ötletek, hanem egy-egy vidék népi építkezését sokoldalúan bemutató tanulmányok kaptak teret a központi néprajzi folyóiratokban. Lásd pl. BÁTKY Zsigmond 1907.; GYŐRFFY István 1908.; BARTUCZ Lajos 1910.; VISKI Károly 1911.; BANNER János 1911.; ECSEDI István 1912. 4. BÁTKY Zsigmondnak a háztípusokról, házvidékekről többször kifejtett koncepcióit lásd pl. BÁTKY Zsigmond 1930a.; 1933.; 1934.; részletesen bírálta GUNDA Béla 1954. 373-384. 5. BÁTKY Zsigmond 1930b. 111. fogalmazott így rövid nekrológjában. 6. Veszprémi és soproni gimnáziumi tanulmányok után a pápai református egyházkerületi főiskolán jogi alapvizsgát (1880-1881), majd közhivatalnoki munkája mellett községjegyzői szigorlatot tett (1884, 1887), s államszámviteltanból, utóbb levéltárkezelésből szak vizsgázott. 1900-tól volt Tolna megye allevéltárnoka, 1921-től főlevéltárnoka (Vö. SZILÁGYI Miklós 1984. 274.). Néprajzi ismereteit (a vezető etnográfusokkal folytatott konzultációkon túl) a MNM Néprajzi Osztályán 1902-ben eltöltött két hónap alatt szerezte (lásd erről személyes beszámolóit: KOVÁCH Aladár 1904a. 150.; 1903. 139.) 7. A sárközi népviseletről írott nagy tanulmányát (KOVÁCH Aladár 1907.), s néhány fontos adatot közlő halászati-vadászati témájú dolgozatait (KOVÁCH Aladár 1904b.; 1904d.; 1905.) szokták gyakrabban idézni. 8. KÓSA László 1989. közelmúltban megjelent tudománytörténeti monográfiája jól példázza ezt: következetesen a néprajz és a folklorisztika vezető pozícióban lévő, s ezért irányt mutató személyiségeinek munkásságából vezette le a szaktudományunkra jellemzőnek tekintett eszméket, elméleteket és módszereket, ezek továbbgyűrűzésére, cselekvési programmá válásának feltételeire alig-alig utalt. 9. Nemcsak a nagyobb összefoglalás publikálására igencsak kedvezőtlen körülmények, a múzeum-alapító WOSINSZKY Mór apátplébános korai halála (1907) után a szekszárdi múzeumot övező közöny, hanem KOVÁCH Aladár személyiségjegyei (kishitűsége, aggályoskodó, s spekulációra hajló gondolatkifejtési módja) is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Sárköz-monográfiája és a Tolna megyei „kezdetleges" épületek beígért folytatása végül is nem készült el (lásd még erről korábbi dolgozataimat: SZILÁGYI Miklós 1982a.; 1984.). 10. Lásd pl. KOVÁCH Aladár 1900. - A régészet iránti folyamatos érdeklődéséről (tkp. a vidéki muzeológus kényszerpolihisztorságáról) a régészeti leletbejelentésekről a helyi lapokban közölt hírek is tanúskodnak (Vö. SZILÁGYI Miklós 1982b.) 11. KOVÁCH Aladár 1904a. 150. 12. Vö. JANKÓ János 1897.; 1902. 13. Lásd SZILÁGYI Miklós 1984. 273. 14. MALONYAY Dezső 1912. 274-275. 15. Egykorú újsághírek: Tolnavármegye, 1902. június 8/3.; 1902. október 13/3. 16. Részletesen: SZILÁGYI Miklós 1984. 278-284. 17. A rövid tanfolyamokon és a személyes kapcsolatok révén megszerzett szakismeretek értékével a vidéki múzeumok néprajzi gyűjteményeinek kialakulását elemző dolgozatomban részletesebben foglalkozom: SZILÁGYI Miklós 1989. 18. KOVÁCH Aladár 1903. 139-141. 19. KOVÁCH Aladár 1904b. 299-309. 20. Tolna megyei Levéltár ( = TML), Kovách Aladár iratai, II. doboz. 21. Néprajzi Múzeum Irattára, 84/1903. ikt.sz. 22. Ha figyelembe vesszük, hogy közös gyűjtőút)ukon BÁTKY Zsigmond maga is alaposan megfigyelte a megye tanulmányozásra érdemes népi építészeti jellegzetességeit (fényképfelvételei, s egy apró cikke tanúskodik róla: BÁTKY Zsigmond 1903.), indokoltnak kell tekintenünk az elutasítást. Jól tudta BÁTKY, hogy ténylegesen mekkora az anyagfedezete a nagyvonalú általánosításoknak! (A publikálás elmaradásának okát egyébként nem ismerem; az sem lehetetlen, hogy maga KOVÁCH Aladár állt el a közléstől.) 23. A „füstöskonyha" több háztípus elterjedési területén jellemző volt; a szabadkémény - mint füstelvezetési mód - a „középmagyar háztípus" területére jellemző ugyan, de ehhez a háztípushoz sorolja a szakirodalom Somogy és Tolna füstöskonyhás lakóházait is. (lásd pl. BARABÁS Jenő 1970.; VAJKAI Aurél 1973.; Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet. Budapest, 1979. 244-246. a szócikket FILEP Antal írta.) 24. BARABÁS Jenő (1970. 278. ; 280-281.) véleménye szerint a múlt század elején az ország közepén nagy összefüggő kéményes terület volt, „s innen erős expanzió figyelhető meg minden irányba". A századforduló körüli állapotokat tükröző térképéről az olvasható le, hogy Tolna megye nagyobb részén - a Sárközben egyértelműen - a szabadkémény kizárólagos volt, csak a megye nyugati határsávjában fordult elő vegyesen a szabadkémény és a füstöskonyha. FILEP Antal szerint (Magyar Néprajzi Lexikon 3. kötet, Budapest, 1980. 320-326.) pontosan nem tudjuk ugyan adatolni, hogy milyen ütemben terjedt a szabadkémény a „középmagyar háztípus" területén, az viszont bizonyítható, hogy a 18. században Alföld-szerte még sok füstöskonyhás lakóház volt. - Tolna megye észak-nyugati határterületének a közelmúlt évtizedeket is megért füstöskonyháiról lásd: KÜCSÁN József 1979.; LUKÁCS László 1982.; 1989. 25. Vö. SZILÁGYI Miklós 1984. 279-284. 26. Tolnavármegye Múzeumbizottságának 1904. évi jelentése. Szekszárd, 1905. 12-13. 27. Tolnavármegye Múzeumbizottságának 1905. évi jelentése. Szekszárd, 1906. 12., 14. 28. Tolnavármegye Múzeumbizottságának jelentése. Szekszárd, 1907. 14. 29. Tolnavármegye Múzeumbizottságának jelentése. Szekszárd, 1908. 14. 30. Múzeumi és Könyvtári Értesítő V. 1911. 188. (A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének ez a szakközlönye ez évtől közölte a hatáskörébe tartozó intézmények beérkezett jelentéseit.) 31. KOVÁCH Aladár 1912. 32. MALONYAY Dezső 1912. 33. Múzeumi és Könyvtári Értesítő VII. 1913. 159. 34. Múzeumi és Könyvtári Értesítő VIII. 1914. 182-184.