Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BARTHA ELEK: A szakrális célú határbeli építmények funkcionális kérdései. Keresztek, szobrok, kápolnák

keresését mindenütt a rózsafüzéres társulati tagok kezdeményezték.

27 A nagyböjti keresztjárásra a nem hivatalos vallásosság köréből az Alföldről, a Dunántúlról és Erdély területéről is vannak adatok. Torján a nagyböjt valamelyik szerdáján, vasárnapján, esetleg valamelyik böjti pénteken este járták sorra a kereszteket egy előimádkozó vezetésével. Az Alföldön egyes adatok szerint sokhelyütt a nagycsütörtök volt a keresztjárás napja. Ilyen adtokat ismerünk Kajárról, Kalocsáról, Kiskunfélegyházáról és más helyekről is.

28 A vasárnapi kereszt járás korábban, különösen a barokk vallásosság idején általánosabb lehetett. JÁNOSI Gyula hely megjelölése nélkül arról tudósít, hogy a hívek vasárnaponként csoportosan látogatták meg a kereszteket, kápolnákat, miközben énekeltek és az olvasót imádkoztak. Megemlíti a szerző, hogy szokás volt ilyenkor egy Mária-képet is magukkal vinni.

29 Számos adat tanúskodik arról, hogy az útmenti keresztek a népi gyógyításban is szerpet játszottak. Ezek közül példaként csak néhányat idézek. Náprádfán a keresztfáról Krisztus töviskoronájából kimetszettek egy darabot, s ezt hathatós gyógyszernek tartották a nyavalyatörős beteg ujjára téve.

30 A szemmelverést és más betegségeket Mikófalván valamelyik kereszt mellett gyógyították. CSAPLOVICS János szerint Kassa környékén az útszéli kereszteket az epilepsziás betegek rongyokkal aggatták tele.

31 VAJKÄI Aurél ugyanezt figyelte meg Rimaszombatban is.

32 Más adatok szerint Pozsony-Moson tájékán a hideglelősök is útszéli kereszteket kerestek fel a gyógyulás reményében.

33 Göcsejben a keresztből kihúzott szöget vagy onnan letört szilánkot tettek az epilepsziás beteg kezefejére.

34 A keresztekkel vagy a keresztek környékén történő népi gyógyítási gyakorlat már átvezet a keresztekhez kapcsolódó hiedelmek és mágikus cselekvések területére. Mágikus erejüket ezek az építmények nyilvánvalóan felszentelésükkel megszerzett szentelményi jellegüknek, az általuk hordozott szakrális jelentéseknek köszönhetik. Célszerű tehát röviden erről is ejteni néhány szót. A keresztállítás indítékai közé tartozik az ártó hatalmak távoltartása.

35 Répáshuta szlovák lakossága körében élt az a gyakorlat, hogy ha a keresztelő késett, a bába körüljárta a csecsemővel az egyik keresztet. Ezzel védve volt a gyermek a kicseréléstől.

36 SZENDREY Zsigmond és SZENDREY Ákos szerint az utak mentén, a határban, szőlőkben felállított keresztek vihar, jég, férgek, madarak, tolvajok ellen védték a termést, óvták a falut.

37 Sajátos jelenségként említi TÜSKÉS Gábor, hogy az abaligeh kálvária középső feszületének talpazatából hiányzik egy darab. Ezt TÜSKÉS Gábor feltételezése szerint a hívek kaparták ki, minden bizonnyal azért, mert varázserőt tulajdonítottak az így összeszedett pornak.

38 A keresztből hasított szilánkkal Nógrád megyében a nehezen vajúdó asszonyt füstölték.

39 Több példát ismerünk a keresztnek esővarázslás céljára történő felhasználására.

40 Ezekben az esetekben azonban legtöbbször nem útmenti, hanem temetői keresztekről van szó. A keresztek felállításának helye számos esetben mágikus szempontból kitüntetett térnek számít. Erre utal, hogy előszeretettel emeltek kereszteket keresztutakon, ahol a néphit szerint gonosz lelkek járnak.

41 A keresztutak mellett más, mágikus szempontból fontosnak ítélt helyeken is találunk kereszteket.

42 A kultikus cselekvéseken kívül a keresztekhez más, valláson kívüli tevékenységi formák is kapcsolódnak, amelyek állaguk megóvását, működésük feltételeit biztosítják. Karbantartásukról rendszerint az állíttató családok leszármazottai gondoskodnak, illetőleg azok, akiknek a kereszt a földjén áll. A Jászberény-környéki tanyákon álló keresztek állíttatói a községek voltak, évközi gondozásuk, feldíszítésük azonban a tanyák lakóinak feladatává vált.

43 A nevezetes alkalmakra: állíttatásuk, felszentelésük évfordulóira, halottak napjára vagy más ünnepekre a kereszteket virágokkal díszítik, környéküket kitisztítják. Kiskunfélegyháza környékén szokás volt, hogy a szentelés évfordulójáról szabadtéri misén emlékeztek meg.

44 Az utak mentén, a határban álló feszületekkel sok tekintetben párhuzamos, vagy azzal azonos funkciókat látnak el a vallás és a tér kölcsönhatásának viszonylatában a szabadtéri szobrok, kápolnák, szentképek. Jelentésük azonban kevésbé univerzális, szorosabb összefüggést mutat az ábrázolt szent kultuszával, ezen belül pedig sok esetben a tágabban értelmezett ökológiai tényezőkkel. A táj vallásos arculatát például - hazai viszonyok között- egyes szőlőtermelő vidékeken Orbán vagy Donát, más állattartó községekben Vendel szoborábrázolásai uralják.

45 Vendel, Flórián és Donát együttes ábrázolása így például az állatvész, a tűzvész és a villámcsapás ellen nyújt oltalmat.

46 A leggyakoribb okok, amelyek szenteket ábrázoló szabadtéri szobrok állíttatására vezettek, a település területének, határának, lakóinak, gazdasági működésének védelme valamilyen külső eredetű bajtól, csapástól. E csapások közül a leggyakoribban a tűzvészek, a lakosságot és az állatállományt rendre megtizedelő járványok, a jégverés és az árvizek voltak. A csapások elleni védekezés tehát első fokon abban nyilvánult meg, hogy a megfelelő patrónus, védőszent szobrát felállították a településen vagy annak határában. Ez magyarázza azt a tapasztalatot is - bár számszerű adatok nem állnak rendelkezésre -, hogy a tűztől oltalmazó Flórián-szobrok vagy egyes, a járványok alkalmával, emlékére emelt fogadalmi szobrok jobbára a települések belterületén, míg az állatállományt, szőlőt védő patrónusok szobrai, legalábbis jelentős részben, a határban találhatók. Állatpatrónusaink közül nagy számban emeltek szobrokat, kápolnákat Szent Lénárt, Szent Vendel tiszteletére.

47 Kápolnáinkban azok búcsúinak alkalmával fogadalmi állatszobrocskákat helyeztek el.

48 Hasonlóan népszerű volt szőlőtermelő vidékeinket Szent Orbán és Szent Donát, akik más szentekkel együtt a szőlőket védték a természeti csapástól.

49

1716-ban Erdődy Gábor egri püspök a Donát-szobor felszentelésekor az egri szőlőket Szent Donát pártfogásába ajánlotta.

50 A szőlőhegyi szobornál ettől kezdve évről évre nagy búcsúkat, körmeneteket tartottak. A dombtetőre állított szobor helyének kiválasztásakor minden bizonnyal közrejátszott, hogy a terület fölött jégeső zóna húzódik.

51 A kultusz és az ökológiai tényezők szoros kölcsönhatására utal az a tény, hogy a filoxéra vész után szinte egy csapásra elmaradtak a Donát-búcsúk, mivel a kultusz közvetlen célja, a szőlő évekre teljesen eltűnt a vidékről.