Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
BALÁZS GYÖRGY: Debreceni szárazmalmok a 18-19. században
Balázs György DEBRECENI SZÁRAZMALMOK A 18-19. SZÁZADBAN általános technikai könyvek ábráin, térképeken fordulnak elő a 16-17. századtól. 6 Ezek az adatok - néhány kivételtől eltekintve - csupán a típusok külső jegyeinek megállapítására valók. (1. kép.) Leginkább használhatóak természetesen a léptékhelyes tervek a kutatás számára. A szakirodalomból ismerjük a jászberényi szárazmalom tervét, melyet valószínűleg kendertörésre használtak. 7 Két 18. századi tervet közölt ENDREI Walter a Károlyi levéltárból. 8 A miskolci leváltárból BOGDÁL Ferenc ismertetett két tervet, az egyik a váradolaszi szárazmalom terve 1777-ből, a másik egy 1799-ben rajzolt miskolci szárazmalomé. 9 SIS A Béla ugyancsak a váradolaszi (nagyváradi) szárazmalom tervét lelte fel az Országos Levéltárban, valamint közöl egy 18. századi, Beregszászról Gát községbe telepített szárazmalom-tervet. 10 Hazánkban a „hagyományos" mezőgazdasági ipar legjelesebb ágának, a malomiparnak számos emléke maradt fenn: vízi-, szél- és szárazmalmok, egy tipró- és egy hajómalom. A malmokról szóló szakirodalom néhány kötet, két-három tucat cikk, tanulmány. LAMBRECHT Kálmán rendszerező, történeti-technikatörténeti 1 , s PONGRÁCZ Pál technikatörténeti vizsgálódásokat is tartalmazó könyvein 2 túl elsősorban néprajzi leírások egy-egy fennmaradt konkrét épületről, szerkezetről, egy-egy történeti adat, forrás, forráscsoport leírása, értelmezése. Talán nincs az anyagi kultúrának még egy ilyen komplex módon kutatható területe: a népi építészet, a technikatörténet, a népi táplálkozáskutatás, a népi társadalom, a jogszokás, stb. vizsgálata mind kutatási területének tekinti a malmokat, s a hozzájuk kapcsolódó ismeretanyagot, szokásokat. A malmok technikatörténeti kutatását LAMBRECHT Kálmán nyomán PONGRÁCZ Pál indította el hazánkban. Könyvének megjelenése óta újabb adatok kerültek elő, amelyek néhány malomtípus pontosításához, kialakulásának, elterjedésének kérdéséhez nyújtanak új támpontot. A típusok pontosítása szempontjából minden bizonnyal a mosonszentmiklósi tiprómalom „felbukkanása" volt a legfontosabb tény, erről a legutóbbi időkig nem tudott a szakmai közvélemény. 3 Talán a szárazmalmok egységesnek hitt „osztályát" altípusokra bontó vizsgálódásunkat vehetjük még ide: egy szintén elemeiben megmaradt, rekonstruálható, az általánosan ismerttől eltérő szárazmalom-típus került ismertetésre, a csapodi szárazmalom.* A kutatás szempontjából egyértelműen az a néhány, napjainkig fennmaradt, működőképes malom a legfontosabb, amely primer vizsgálódásokat tesz lehetővé; az épület, a szerkezetek, a működés, a teljesítmény vizsgálatát. Pontosabbak, élőbbek a helyszínen ezekhez kapcsolódó, gyűjthető ismeretanyagok, főként, ha helyben megőrzött épületről van szó. 5 Önkéntelenül adódik a kérdés: vajon a fennmaradt építmények, szerkezetek típusként értelmezhetők-e? Vajon a legjellemzőbbek maradtak-e fenn? Voltak-e más, esetleg kevésbé elterjedt típusok? Ezen kérdések megválaszolásához más, írott forrásokat kell felhasználnunk. Az írott források is többfélék: néhány szavas, rövid említések a kora-középkorból (királyi adománylevelek), egyházi összírások, hagyatéki leltárak (UetC anyaga). Időben közeledve a források egyre sokrétűbbek, bővebb adatokat tartalmazók. Az írott források közül legjelentősebbek a rajzok, tervek, térképek. A legkorábbi malom-ábrázolások várak-erődítések rajzai, hadmérnöki, malomépítészeti, 1. kép. Nagykálló várának alaprajza 1666-ból, KOROKNAY Gyula 1961. 75. A szárazmalmokról szóló rajz- és tervanyagot most a 18-19. századi debreceni malmok rajzaival, terveivel szeretném bővíteni. A debreceni malmokról ZOLTAI Lajos 1935-ben a Debreceni Képes Kalendáriumban írt ismertetést." Ismeretterjesztő közlése élvezetes nyelven megírt, mindazonáltal pontos levéltári adatokon alapuló munka, a 16. századtól a 19. század végéig terjedő időszakot dolgozza fel: a városi levéltárban fellelt legkorábbi mal-