Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
SABJÁN TIBOR: Kívülfűtős kemencék bontási tapasztalatai
állt, mellette világításra és ételmelegítésre szolgáló fülke húzódott. (47. kép.) A kőből épített szabadkéményes konyhában kemence nem volt, az első szoba felőli oldalon a padlóról induló füstterelő vájatba két füstnyílás torkollott. Itt a konyha padlójában kerek beálló gödör volt. A konyha hátsó szoba felőli oldalában a füstterelő vájat 40 cm magasról indult, aljában egy kályha szájnyílásával. Tüzelőpadka itt sem volt, de a kályhaszáj előtti kis terület főzésre alkalmas volt. A hátsó szobában egy zöldmázas táblás kályha állt. A fentebb bemutatott tüzelőberendezési rendszerben Észak-Magyarországra, illetve a mezővárosi lakáskultúrára jellemző elemeket (táblás kályha, világító fülke, boltozott kenyérsütő kemence, beálló gödör, stb.) találunk. 22 Első pillanatban szokatlannak tűnhet az egymás fölé épített kemence és kályha együttese, melyet a keskeny konyha és a megemelt szobai padlószint lehetőségei sugalltak, de ez a kombináció sem példa nélküli. 23 A mádi lakóház bontásával a múlt századi mezővárosi lakáskultúra és építkezésmód érdekes részleteibe nyerhettünk betekintést. Összefoglalás A bemutatott tűzhelybontások során különböző típusú és építésmódú kemencék bontási tapasztalatait ismerhettük meg. Közös jellemzőjük az volt, hogy a kemence teste a szobában foglalt helyet, de fűtésüket a konyhából végezték. Ebbe a csoportba elsősorban az alföldi kemencék tartoznak, melyeket sütésre-főzésre és fűtésre használnak. Elhelyezése alapján ide soroltuk a mádi kemencét is, amely azonban használata és boltozásmódja révén inkább a konyhai kemencékkel mutat rokonságot. Eredeti együttese - melyben kályhával és világító fülkével együtt funkcionált - azonban indokolttá teszi, hogy mint szobai tüzelőberendezést tárgyaljuk. A cserépből épített kemencék divatja a múlt század második felében kezdődött. Az összetört tetőcserép darabjaiból falazott kemencék építése egyszerűbb és könynyebb volt, mint a sárkemencéké: vázat nem kellett készíteni, a kemence formája könnyebben alakítható és tartható volt. 24 A fentebb bemutatott kemencebontások javarészt eddigi ismereteinket erősítették, de újdonság számba menő részmegoldásokkal is szolgáltak. A gyűjtött adatokból eddig nem derültek ki olyan szakmai fogások, mint a kemenceváll lépcsős áthidalása, vagy a tető húrirányban szűkített lefedése. A sövénykemencéket képviselő két példánk elsősorban a Duna menti szögletes alaprajzú, összetett formájú kemencékről szerzett ismereteinket növeli. Ezeknek a bontásoknak jelentősége elsősorban abban van, hogy az építéshez használt karókkal erősített vesszőváz készítéséről meglehetősen pontos adatokkal szolgálnak. 25 Külön figyelmet érdemel a Sükösdön bontott kemence vesszőváza, amelyre szépen elkülöníthető kettős szerkezet volt a jellemző: a statikai megtámasztást elsődlegesen a belső váz biztosította, míg a külső feladata elsősorban a forma és az alak rögzítése volt. A téglából épített szobai kemencék jobbára a 20. században terjednek el. Egyes változataik a korábban is használt, de más technikával épített szobai kemencéket váltják fel (például az Alföldön), más típusaik azonban a korábban hagyományos tüzelők helyére kerülnek, mint új, a fejlődés utolsó szakaszát képviselő tűzhelytípusok (például Észak-Magyarországon a konyhából a szobába átnyúló kemencék esetében). Ez utóbbi típusok jellemzője a téglából készített donga- vagy kupolaboltozat. Az általunk bemutatott mádi példány azonban nem ehhez a kései típushoz sorolható, mivel fűtésre, sütésre és világításra szolgáló tüzelőegyüttes tagjaként a konyhai kemence szerepét tölti be, csak a helyhiány diktálta, és a szintkülönbség nyújtotta lehetőségek kihasználása révén a szobában került felépítésre. A bemutatott kemencetípusok sajnos nem képviselik az összes formai és építésmódbeli variációt, de a múzeumi munka során ezek száma még biztosan növekedni fog, és közreadásukkal a hiány pótolható. Összefoglalásul nem tárgyaltuk részletesen a kívűlfűtős kemencék történetének és építésmódjának általánosítható mozzanatait, mert ezt már korábban megtettük. 26 Jelen tanulmányunkban csak a bontási anyag értelmezésére és közzétételére szorítkoztunk.
