Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SABJÁN TIBOR: Kívülfűtős kemencék bontási tapasztalatai

vastag fűzfavesszőket szúrtak a tapasztás megtartására. A sarkok és a fal melletti részek megerősítésére 4 cm vastag akáckarókat vertek le. Ugyancsak vastag karó került a torok szélességének vonalába is. Ezek a karók, valamint az első sarkokon lévők egészen a kemence tetejéig nyúltak fel, míg a fal mellettiek csak a váll magasságáig értek. A karókat és a vesszőket a kemence tetején nem húzták szorosan össze, hanem egy 15-20 cm-es négyzet alakú nyílást hagytak. A vázat ezután vékony vesszővel korcolták össze. A kemence és a torok tetejére botokat fektettek. (26. kép.) A bontáskor egyértelműen megfigyelhető volt, hogy a pelyvás agyagot a váz külső oldaláról hordták fel. Sajnos a sár bedolgozásának módjáról (kézzel tapasztva, gombócokba gyúrva, stb.) nem tudtunk adatokat szerezni. Kiégetés után a kemence belsejében jelentkező vessző- és karónyomokat belülről tapasztották ki. A kemence váza nem követte a kemence összetett, tagolt formáját. A vállat és a kemence tetején lévő párkányszerű kiszélesedést a sárfal tapasztásakor alakították ki. Ez azt is jelenti, hogy a kemence belsejét ívesen összeboruló, kiugrásoktól mentes felületek alkották. A kemence bontását a szeletelésekkel folytattuk. A teljes keresztmetszet elkészítése után a kemence falát 26. kép. Kemence vesszővázának rekonstrukciója levágtuk a padkáról és hozzáláttunk a cementlapokból (Dunapataj) készített fenék feltárásához. A lapok felszedése után 0 103cm 27. kép. Kemence keresztmetszete (Dunapataj) 1. a kemence teteje 6. a padka köpenyfala 2. a kemence válla a falnál 7. karó-és vesszőmaradványok a padkában 3. a kemence válla 8. földfeltöltés 4. a kemence szája 9. a konyhai tűzhely 5. a kemence feneke 10. a szabadkémény boltozata