Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

töttek." Hajba Lajosék füstöskonyhájában a nagykemence mellett, balról kiskemence is volt, vályogból. Tésztasütésre használták. Balatonhenyén a Kenesseyházban 1937-ig a konyha belső felében középen téglából épült nagykemence, a jobb sarokban kiskemence volt. A kiskemence alatti, lécből készült, rácsajtóval elzárt csirkelyukban tartották tavasszal a kiscsibéket. Mindszentkállán is „volt ház, ahol a konyhában két kemence volt, volt egy kisebb malacsütő is".

33 Kályhák Télen pogácsát, kukoricaprószát, krumplit nemcsak a kiskemencében, hanem a szobai cserépkályha vállába rakott sütőben is sütöttek. A konyhából fűthető régebbi kupásszemű vagy újabban laposcsempés kályhákat a tapolcai, sümegi, kapocsi kályhások készítették. Köveskálon banyakállának nevezik ezeket a kályhákat: „A szobában nagy banyakálla volt, amit a pocikon keresztül fűtöttek. A banyakálla cserépkályha, zöld, drapp, petytyes. Kupásszemű volt. Sütő is volt benne a gömbölyű felső részében. Zalka Lajosné házában az első szobában van egy banyakálla. Cserépedénykészítők csinálták a kályhákat, sümegiek, tapolcaiak", - idézte fel a régi cserépkályhát Mohos Károly (sz. 1901). Ma is gyakran emlegetik a szójátékot: Három kálla között megfagyott egy ember. A három kálla a három szomszédos falu: Köveskálla, Szentbékkála és Mindszentkálla. A kívűlfűtős zöldkályhában cserépedényben főztek is: „a kályhaajtóban megszéllesztették a tüzet, és betolták a cserépfazekat a kályhába." (Szentbékkálla) Az edények mozgatásához a kályhában is a kétágú fűtővillát használták. 1981-ben Balatonheny-érői került egy fűtővilla a Bakonyi Múzeumba. Gulyást, bablevest, töltött káposztát főztek a cserépkályhában. A kályha fűtőnyílása előtti padkára kihúzott parázson is főztek, a kályhában készülő levesbe itt készítették el a rántást. A balatonrendesi árendásházban az „első szobában kupás zöld kálhát tűzhelyével együtt" 8 forintra becsülték.

34 Köveskálon 1804-ben, amikor a „pap kájháját rakták", 3 icce bort számolt el a borbíró.

35 A kővágóörsi törvénybíró számadásából, 1827-ből: „tehéntsordás házához rakattam egy kálhát, került 6 ft. 59 xr."

36 Monoszlón 1845-ben Kenyeres János, a református egyházközség gondnoka „egy uj kájháért, 3 avult megrakásáért és a' rektori háznál egy kis tűz helyér" 14 forint 45 krajcárt fizetett.

37 Eszerint Monoszlón mindkét egyházi épület, a paplak és a rektori ház szobáiban is cserépkályhával fűtöttek. JANKÓ János írta a kővágóörsi kupás kályhák részeinek elnevezéséről: „ezek a zöld, s csak újabb és ritkán sárga mázas cserépkályhák három részből állanak, az alsó póczikból, a középső fiókosból és a sütő vagy rőhen részből. A fiókos résznek válla, s ezen vállperecze vagy czímere, a sütőrésznek koszorú ja van. A póczik rendesen téglából van kirakva, bevakolva és fehérre meszelve, fiókos csak a középső és felső rész."

38 Terepmunkám során a kupásszemű kályháknak már csak az emlékével találkozhattam. TÓTH Kálmán 1936-ban Kővágóörsről közölte egy ilyen cserépkályha fényképét.

39 Századunkban a takaréktűzhelyek, a belülfűtős cserépkályhák és a vaskályhák erősen kiszorították a Káli-medence szobáiból a régi, kívűlfűtős kupásszemű kályhákat. Köveskálon Győrffy Kálmán házában a hátsó szobában zöld, az elsőben sárga szemeskályha állt. Mindkettőt a füstöskonyhából fűtötték. A zöld cserépkályhát 1906-ban lebontották, csempéiből a hátsó kisszobába rakott takaréktűzhelyet építtettek. Németh Lajos házánál az első szobában zöld szemeskályhát használtak az 1920-as évekig. Köveskálon a Mohos-ház hátsó szobájában 1938-ban bontották le a kívűlfűtős, zöld, kupásszemű banyakályhát. A Csekő-ház első szobájában egy belülfűtős, fehér laposcsempés kályha található. Zalka Lajosné házában (Iskola u. 6.) a konyhából fűthető zöld cserépkályhát 1982-ben bontották le, teteje még megvan. A Szaller-házban, (Iskola u. 2.), amely ma Lampért Sándornéé, az első szobában 1965-ig belülfűtős, barna, cserfaleveles cserépkályha állt. Hajba Lajos (sz. 1900) így emlékezett vissza a cserépkályhára: „A szobában zöld cserépkályha volt, a pocik fölött volt a szája, de mi nem használtuk, nekünk nem tetszett, kihordtuk. A fölibe, a válla iránt sütő is volt. Nem nagyon adta be a meleget, 1930 körül lebontottuk. Nagy helyet is foglalt a szobában. Föltettük a padlásra, és kicsinyenként tyúkitatónak elhasználtuk. Helyette sporhejtet vettünk, csikósporhejtet. Az jobban befűtötte a szobát, mint a cserépkályha. A csádét, ágfát, tüskét kétágú vasvellával rakták be a cserépkályhába. Gyakran kellett rá tenni, mellette kellett állni, amíg égett és rakni. Amikor jó parázs volt benne, tettek rá egy tuskót, böcköt. Amikor a böcköt rátették, leégett, a kályha száját a következő napi Csádéval becsinálták. Az száradt ott." Balatonhenyén Ágoston Dezsőnél az első szobában belülfűtős barna, laposcsempés, a hátsó szobában kívűlfűtős zöld, kupásszemű cserépkályha adta a meleget. A zöldet 1932-ben, a barnát az 1940-es évek elején bontották le. A Kenessey-ház szobájában az 1940-es évek elején bontották el a kívűlfűtős zöld, kupásszemű cserépkályhát. Helyére a tapolcai cserepes, Patonai Árpád kályhásmester rakta a ma is meglévő, belülfűtős, laposcsempés kályhát. Balatonhenyéről 1981-ben Szálai Gábor házától egy zöldmázas, madaras kályhaszem került a veszprémi Bakonyi Múzeumba: csőrében virágcsokrot tartó madár ábrázolással. Ugyanilyen zöld, madaras kályhaszemekből épült kályha állt korábban Kéivágóörsön Szomjas György házának első szobájában. A kályha koronájának egy darabja a padlásról került elő. A régi kályha helyén álló, zöld, bögreszemes kályha a szőlőhegyről került ide egy présház szobából. Szöllőskei Károlyéknál (Kossuth u. 143.) a szobában zöld, kupásszemű kályha állt, felső részében sütővel. A konyhából fűtötték. Az 1960-asévekben bontottákel. Özv. Kántor Gyulánénál (Kossuth u. 99.) a hátsó bótszobában ma is áll a barna, laposcsempés kályha. Gyurjács Ágnes házánál (Kossuth u. 123.) az első szobában egy veszprémi kályhásmester által 1924-ben készített, tengerzöld, laposcsempés, belülfűtős cserépkályhát láthatunk. Szentbékkállán Németh Gyula házának első szobájában egy kívűlfűtős, világosszürke, laposcsempés kályha áll. Felső részén a Magyar Királyság régi címere látható. Mindszentkállán Hoffmann Gyula házában (Rákóczi tér 18.) két barnamázas, virágos kályhaszemet találtam. A Hoffmann-testvérek házában (Tanács-köz 9.) a szobában kívűlfűtős, barna, laposcsempés cserépkályhát használnak. Cséri Flórián házának első szobájában a kívűlfűtős, barna, laposcsempés kályhát 1982-ben még sikerült lefényképezni. A Tanács-köz 5. sz. házban: „a szobában a bontáskor rakott sparhert volt, de a feltárt fűtö-