Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

zás) annyira alkalmatosságh nem adatnék tovább is a pálinka főzés megh engedtetett, a többi pálinkás zsidók­nak pedigh, úgymint Jónásnak, Mátyásnak és Sörösnek, mivel minden kémény nélkül való kormos és alacson padlásu konyhákban gyakorolták a pálinka égetést, mellyek könnyen tüzet kaphatván, másoknak is a tűz által károkat okozhatnának, tellyességgel a pálinkának főzése megh tiltatott oly büntetés alatt, hogy ezen utóbb megh nevezettek vagy ne talán mások is hasonló ala­cson, kormos hajlékokban a faluban a pálinka főzést tovább is folytatnák ezen tilalom ellen, azon esetre pá­linkás kemenczéik az helységh béli Elöl Járók által he­lyekbül kirontassanak . . ," 2 Eszerint a 18. század utolsó harmadában a kővágóörsi zsidók közül csak az lakott szabadkéményes házban, aki az Esterházy-uradalom épületét bérelte. Köveskálon az 1803-ban elhunyt jómódú nemes, Győrffi Imre után maradt javak összeírása hangsúlyoz­za, hogy a házhoz kéményes konyha tartozik. 3 MÁRTON Gábor köveskáli református lelkész a Ká­li-medence és a Balaton-felvidék községeiből hozott adatokban gazdag méhészeti könyvében 1816-ban két helyen is utalt a lakóházak tüzelőrendszerére. Tanácsa szerint a méhkasok téli elhelyezésére a legjobb hely: „az ollyan szobának a' padlása a' mellyet télen fűtenek, - de füstös padlás ne legyen, mert a' füstben elvesznek." Zala vármegye küldöttsége 1815. október 9-én a gazdaságos méhtartás megismerése céljából megvizsgálta Márton Gábor köveskáli „méhes gazdaságát". A küldöttség je­lentésében ezt olvashatjuk: „Tisztelt Márton Gábor Úrnak Méhessé vagyon a' falunak közepén lévő lakása mellett edgy kősziklákon készült kis kertben, mellynek hossza hat öl, széle négy öl. A' Méhesnek helyén 's előtte két lépésre a' föld fél ölnyire ki vagyon ásva, ugy, hogy gráditson megy le abba az ember, egyenesen dél­nek vagyon fordítva, és napnyugati vége fél szeglett alatt napkeletnek meghajtva. Előtte emelve vagyon napke­letről négy ölnyire a 1 Parochialis Ház; délről hat ölnyire a' Torony és a' Templom; napnyugatról mellette és alatta vagyon a' közönséges szekérút, 's ezen túl a' ké­mény nélkül való füstös házak, mellyek egyébiránt is körös körül terjednek." 4 Az idézett első adat arra utal, hogy a 19. század elején már akadtak szabadkéményes házak is. Ilyen lehetett 2. kép. Az utolsó köveskáli füstöskonyhás ház. Bozót u. 12. (A tanulmányban szereplő fényképeket LUKÁCS László készítette.) 1982. Márton Gábor lakása, a köveskáli „parochialis ház" is, amelyet a domináns füstöskonyhás házak vettek körül. Ismerjük Márton Gábor saját lakóházát is, amelyet va­lószínűleg nyugdíjazása előtt építtetett Köveskálon. Ez a 19. század első felében épült ház szabadkéményes. Jelenleg Németh Lajos tulajdona (Henyei u. 1.). Koráb­ban hátsó szobájában kupásszemű zöldkályha állt. Sza­badkéményét az I. világháború után deszka mennyezet­tel zárták le, középen ajtóval. A szabadkémény alatt a konyha bal felében ma egy katlan található. Eredetileg mellvédes, kosáríves árkádsoros tornácon keresztül ju­tottak a konyhába és a szobába. Az árkádsort később három ablakkal és ajtóval rakták be. A tornác födémé tégla dongaboltozat. A kőfalak ollóágasos-szelemenes tetőszerkezetet tartanak, amelyet az 1950-es évekig nád héjazat fedett. Kővágóörsön 1829-ben az alsó kocsma régi szabadké­ményének helyére új szabadkéményt, kemencét, tűzhe­lyet és katlant építettek: „Keővágó Eörsön lakozó Klutsek Jakab Kőműves mester adom tuttára akiknek illik, hogy az Evangelica részre fönt álló alsó Kortsma háznál lévő Konyhában egy uj botott (boltot, boltozatot) és új Ké­ményt ki tisztogatva el készíteni magamat 30 Váltó Czé­dulai forintokért ezennel az mastan reánk jövő héten fel állítani, az Kementzét vagy tűzhelt az Konyha Közepire rakatni és el készíteni, egy kis katlant rakatni magamat kötelezem. Az botott elbontatni az nevezett Evangelica részre tartozó TÖrvénbíró Ur tétetni tartozik." 5 Balatonhenyéből Raksányi Károly református tiszte­letes 1880-ból ránk maradt feljegyzésében is a füstös­konyhás házakról olvashatunk: „Á falu völgyben fek­szik, egy kis patak futja végig. Szegényes, többnyire zsúppal födött, a tető oromzatok úgy nevezett kalodák­kal X formán összetákolt fákkal vannak le nyomtatva, többnyire kéménytelen füstös konyhájú házakkal." 6 Marton Dániel (1858-1946) szentbékkállax kőműves­mester századfordulón készült tervrajzán még füstös­konyha szerepel, kenyérsütő kemencével. Mindkét szo­bába a konyhából fűthető cserépkályhát tervezett. A tüzelőpadkák és a katlan már hiányoznak. Egy másik, 1904-ben keletkezett tervrajzán, amely „Tek. Erny Já­nos ur" kővágóörsi házát ábrázolja, már a szoba és a konyha közötti falba épített cilinderkéményhez csatla­kozó szobai kályhát és konyhai rakott takaréktűzhelyet látunk. Füstöskonyhás füstelvezetés Terepmunkám során igyekeztem minél több füstös­konyhás-, szabadkéményes házat, népi építészeti szem­pontból értékelhető tüzelőberendezést felderíteni, do­kumentálni. Könyveskálon az I. világháború előtti idő­szakban még a jómódú nemesi családok házai között is akadt füstöskonyhás épület. 1905-ig ilyen volt Győrffy Kálmán háza (Fő u. 40.) is, ahol a füstöskonyhához zöld szemeskályhás első- és sárga szemeskályhával ellátott hátsó szoba kapcsolódott. Győrffy Gábor 1827-ben épült háza (Petőfi u. 4.) 1962-es felmérésekor még füstös­konyhás volt. Özv. Hegyi Ferencné háza (Bozót u. 12.) ma is füstöskonyhás. Konyhájában a kocka alakú kenyér­sütő kemence sárból készült. Magassága 90 cm, alapte­rülete 110x120 cm, falvastagsága 30 cm. Négy kenyér és egy pompos sült meg benne. A füstöskonyha keményfa mennyezetdeszkájába egy 30x20 cm-es füstlyuk'dt vág-

Next

/
Oldalképek
Tartalom