Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALASSA M. IVÁN: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése

9. kép. Szőgyén vázlatos településtérképe (1880 körüli állapot) aztán valamit rakott rá, szalmát, vagy mi. Nyáron meg volt ugye az úgynevezett masinázás, tehát nem volt másképp, négy erős fát letett, annak tett a tetejére fákat, és akkor a szalmát ott beterítette. Ott állt a kocsi, vetőgép, meg minden, ott jó helye volt" (Szőgyén). A gazdák általában arra törekedtek, hogy a ház végéhez ragasszanak egy színt. így az Alsó-Garam mente népi építkezését bemutatva a továbbiakban a lakóházakkal foglalkozom, hiszen a falu településén belül a paraszti gazdaság szinte teljesen ebbe az épületbe koncentrálódott." A lakóházak alaprajzi elrendezése A lakóházak alaprajzában a 19. század végén két fő változat volt: a szoba-konyha-kamra, és a szobakonyha-általában második szoba-kamra-istálló esetleg szín elrendezés. A szoba-konyha-kamra beosztású lakóházat földnélküli vagy csak néhány hektárral bírók építették. A három felmért épületből kettő ilyen. Bény 208. sz. lakóház a falu zsellérek lakta részén, az Alsó-Gyurgyálban áll. Jelenlegi tulajdonosának csa10. kép. Bény, az Alsó-Gyurgyál egyik utcája 11. kép. Kisgyarmat, a templomhoz felvezető egyik utca részlete