Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN: A magyarországi németek népi építkezéséről
15. kép. A kisnyárádi Fachwerk-oromzatú lakóház belső, tetőtér-elválasztó fala (LANTOS Miklós felvétele) dául nem találjuk más magyarázatát annak, hogy Tolna és Baranya megyében, a Schwäbische Türkei területén helyenként a Magyarország középső területein szokásos 45°-os hajlásszögűnél meredekebb tetőkre lehet bukkanni, sőt ezeknek a házaknak az oromzata nemegyszer gerendavázas, azaz ez esetben joggal használható a Fachwerk terminus - IMRE Mária és LANTOS Miklós előbb Baranyaszentgyörgyön, majd Mecseknádasdon, Kisnyárádon, Fazekasbordán, Geresden, Somberken és Apátvarasdon bukkant ilyen épületekre vagy emlékükre. 37 Közülük például egy kisnyárádi 1757-ben, tehát a megtelepedést követően épült. Nem lehet azonban véletlen, hogy ezek az építmények is mind egymenetelűek, többnyire szoba-konyha-kamra (esetleg második szoba) elrendezésűek voltak, és nem követték a falvakat benépesítő német lakosság származási helyeinek ekkor már általános, bonyolultabb térelrendezését. Úgy vélem, hogy ezek az épületek arra szolgáltatnak példát, hogy az új telepesek megkísérlik építészeti hagyományaik valamiféle alkalmazását új lakóhelyükön, de végül is fel kellett adni ezt a törekvésüket, és alkalmazkodni kényszerültek közvetlen környezetükhöz. Végezetül választ kell adni arra a kérdésre, hogy a magyarországi német népesség építészetében tapasztalható jelenségek mennyire általánosíthatók, hogyan illeszkednek be a nemzetiségi, ez esetben német nemzetiségi kultúra általános jellemzői közé. Tanulságos az összevetés a népviselettel. A magyarországi németek népviseletéről a kutatások megállapították, hogy a XVIII. században, az eredeti lakóhelyükről a legkülönbözőbb viseletben érkező németek viselete önálló irányba fejlődött. Az új haza gazdasági adottságai, az új környezet erős hatást gyakorolt rájuk, és így egy önálló viselet, illetve viseletek alakultak ki. 38 Ezeket általában az jellemzi, hogy erős polgári hatást tükröznek, és a németek magyarországi elhelyezkedésének megfelelő területi viseletek az új hazában, s nem a származási helyen tapasztalható földrajzi elhelyezkedésnek felelnek meg. Német viseletek ezek, de magyarországi német népviseletek. Lényegében hasonló tendencia ismerhető fel a nyelvben is. Közismert tény, hogy egy-egy faluban nemegyszer a legkülönbözőbb német nyelvjárásterületről érkezők telepedtek meg. így teljesen természetes, hogy kezdettől fogva tapasztalható a nyelvi kiegyenlítődés, s olyan nyelvjárások alakultak ki, melyek egyesítették ezek jellemző vonásait. A nyelvészeti kutatások megállapították, hogy ez a kiegyenlítődés egy-egy dialektus bázisán alakult ki. 39 így Nyugat-Magyarországon és a Dunántúli-középhegységben a kelet-dunai-bajor, a Schwäbische Türkei-ben, Észak-Bácskában a rajnai frank nyelvjárás volt az alap. De ezen az alapon egy másfajta nyelvfejlődés zajlott le, mint az eredeti német nyelvjárásokban. A két példa szándékosan olyan, melyek kevésbé kapcsolódnak az anyagi valósághoz, mint az építkezés, s ezekben is az tapasztalható, hogy a hozott kultúra egy sajátos, az eredetitől eltérő fejlődést futott be. A népi építkezésben, éppen annak következtében, hogy kötődései a helyi körülményekhez a példákban említetteknél szorosabb, ez a tendencia még erőteljesebben érvényesül: a hozott hagyományok nem, vagy alig érvényesülhettek, az új feltételekre új, a Kárpátmedence viszonyainak megfelelő választ kellett adniuk.