Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN: A magyarországi németek népi építkezéséről

1. kép. A Balaton-melléki „magyar" (1.) és a „német typusu házak" (2.) alaprajzi variációi JANKÓ János szerint (JANKÓ J. 1902. 192., 203.) Ennek a szabályozásnak az eszközei az úgynevezett Aufrufe-Kontrakt-ok, Ansiedlungs-Patent-ek. A továbbiakban két ilyen okirattal, ennek építészeti hatásával foglalkozunk. Az egyik Északkelet-Magyarországon egy Mária Terézia-korabeli magánföldesúri, a másik a Duna-Tisza köze déli részén a Josephinische Ansiedlung korából egy kamarai telepítésre vonatkozik. Az 1783-as, torzult másolatban fennmaradt, eredetileg 1750-ben kelt telepítési pátens a Sárospatak környéki Rátka (Ratka), Hercegkút (Trautsondorf) és Károlyfalva (Karlsdorf) benépesítését szolgálta: „Mi Trautt Sohnn János Vilmos, a Római szent Birodalom hercege, Falkenstein grófja, Schrohen és Schrostenstein bárója, Regecz és Sáros Botack, Mortinis, Karlowiz, Ischachtiz, Hammerstatt geblou, Kollicht, Haredka, Kesisudow, golttegg, Srillahoog, Freising uradalmak és Aggeschloses an der Donau mezőváros ura, örökös tartományi főudvarmester az Enss-en aluli Ausztriában és örökös tartományi főmarsall Tirolban, az aranygyapjas rend lovagja mindkét területnek (?), a római császár és király őfelségének valóságos titkos tanácsosa és a császárné őfelségének főudvarmestere Magyarországon fekvő uradalmaink iránti gondoskodásból, az ország hanyatló állapota és hogy jól megművelt területet nyerjenek adjuk ennek előmutatója (?) által mindenkinek tudtára, hogy mi a magas szabad sváb kerületből 200 házaspárt pártfogásunkba kívánunk venni a katolikus vallás és a német nép meggyökereztetésére, azt határozzuk tehát, hogy 1. ezek az említett uradalmainkba felveendő családok vagy házaspárok az ország részéről 6, az uradalom részéről 3 mentességi évben részesüljenek, még pedig úgy, hogy nem tartoznak sem fejadót, sem beszállásolást vagy átvonulási terhet viselni, sem robotot teljesíteni, hanem minden adótól és illetéktől mentesen lesznek: ezenfelül 2. saját költségükön vízi vagy szárazföldi úton Budáig jővén, egy uradalmi tisztviselő fogadja és arra a helyre vezeti őket, ahol megtelepülésük rendeltetik, s ez útjukban minden illetéktől, vámtól és hídpénztől mentesek legyenek;továbbá 3. megengedtetik nekik, hogy megtelepedésük útján az egész község polgármestert, bírót, esküdteket és hasonló elüljárókat válasszon, de német jegyzőt az uradalomtól kapnak;azután 4. az uradalom sürgősen kieszközli abban a helységben, ahol megtelepíttetnek, a rendszerint való egyházmegyétől egy német lelkipásztor beiktatásának engedélyét és lehetőségét; nemkülönben 5. német uradalmi tisztektől fognak kormányoztatni, kik nekik megérkezésükkor telkeket, szántóföldet, réteket, szőlőket és házhelyeket fognak elegendő megélhetésükre kiutalni; és hogy 6. akadálytalanul megmaradhassanak, mind maga a császári udvar, mind a magyar kancellária által el fognak láttatni a szokott pártfogó oltalomlevéllel. 7. Házakban való megtelepedésükre az uradalom részéről elegendő épületfa vagy kő fog nekik kiutaltatni