Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - ZENTAI TÜNDE: Falanyag és falszerkezet a Dél-Dunántúl népi építészetében

JEGYZETEK 1. A dél-dunántúli parasztház falszerkezetének középkori történetével külön tanulmányban foglalkoztam. ZENTAI Tünde 1988. 2. N. Apáti KISS Sámuel 1822. 37. 3. FÉNYES Elek 1836. 204. 4. FÉNYES Elek 1836. 10., vö. : STRÁZSAY János 1832. 57. 5. BEL Mátyás 1979. 333. 6. FÉNYES Elek 1836. 229. 7. Az 1891-es épületstatisztika 1893. 62.: Baranyában 17,80%, Somogyban 22,96%, Zalában 27,42%. 8. Az 1767-ben kiadott úrbéri szerződések általános formanyomtatványa, TmL. 32. öcsény helység számára kitöltve 2. pont IV. V. paragrafusa, 5. pont 13. paragrafusa. 9. TAGÁNYI Károly 1894. II. 310. 10. TmL. Közgyűlési iratok 1721-1725. 578.1. Közli HAJDÚ Lajos 1978. 254. 11. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban O. L.) Magyar Kancelláriai Levéltár A 39 Acta generalia 1772. 5831. sz. - A rendelkezést fordította VISSI Zsuzsa, kinek szíves segítségét ezúton is köszönöm. 12. O. L. Magyar Kancelláriai Levéltár A 39 Acta generalia 1776. 2741. sz., TAGÁNYI Károly 1894. II. 410-411.: 1777. 13. Conscriptio Arendae in Inclyto Dominio Batthyányano Sellyeiensi Pro Anno 1747. BmL. Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltára 197. doboz 1-131. 14. BmL. A kaposfői prépostság javainak, épületeinek összeírása 1816. Pécsváradi közalapítványi uradalom iratai. 15. Excractus. Azon Épületfának, melly ab A. 780nsq ad 783 az M. Uraság részérül a Jobbágyoknak Szükségeire gratis adatott, . . . BmL. Úriszéki Iratok. Siklós 1780-1783. 16. Rád(falva), Kórós, Adorjás, Tésenfa, Palkonya, Csehi, Szabolcs, Kémes, Harkány, Terehegy, Márfa, Ipacsfa, Csepely, Viszló, Szerdahely - (Mária)Gyűd, N. Tótfalu, N. Harsány, K.Harsány. 17. BmL. Siklósi úriszéki iratok 9/1778. 18. Descriptio Physico Politico Topographica comitatus Bárány ensis 1785-1786. Országos Széchényi Könyvtár Fol. Lat. 289.1-IV. kötetben 1653 folio. - A leírás építkezésre vonatkozó válaszainak részletes elemzését lásd ZENTAI Tünde 1989. 19. Az építőanyagok 18. századi baranyai elterjedését ZENTAI Tünde 1989. 1. és 2. számú térképe ábrázolja. 20. A siklósi História Domusbóból közli MÁNDOKI László 1981. 165. 21. Mohácsi tűzkár összeírás és becslés. BmL. Baranya vármegye közgyűlési iratai 1774. II. 38. 1-31. 22. VÖRÖS Antal 1971. 363. 23. TESCHNEDIK Sámuel 1785. 428. 24. A 18. századi dél-dunántúli oktatással és a tanítók helyzetével részletesen foglalkoztak többek között: KANYAR József 1982, 1984, HAJDÚ Lajos 1979, KOTNYEK István 1978, PETROVICH Ede 1971. 25. KOTNYEK István 1978. 21, 44. 26. Az eredeti latin szöveget közli PETROVICH Ede 1971. 157-190. 27. Az utóbbi valószínűleg vert falú, ugyanis Baranyaváron állt, ahol a Széchényi-leírás szerint az uralkodó építőanyag ekkortájt a vert fal. ZENTAI Tünde 1989. 1. térkép. 28. PETROVICH Ede 1971. 180. 29. SÁNDOR István 1977. 179. 30. Conscriptio Ludi Magistrorum in Districtu Dombovariensi, Földvariensi, Simontornvensi, Völgysegiensi. Kölesd 1777. TmL. Ö 458. 1-163. 31. Teljes terjedelmében, magyar fordításban közli DOBAI András 1983. 89-161. 32. HORVÁTH József 1975. 235-240. 33. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Történeti Adattára (a továbbiakban SZNMAH) 285. RASSY Tibor gyűjtése. 34. KNÉZY Judit 1972. 520-531. 35. KNÉZY Judit 1972. 531. 36. VAJKAI Aurél 1964. 159. 37. VAJKAI Aurél 1940 körül még álló állapotban tanulmányozhatta. 1973. 90. 38. KNÉZY Judit 1972. 520. 40. VAJKAI Aurél 1973., H. CSUKÁS Györgyi 1984. 41. KOTNYEK István 1978. 22. 42. HÖLBLING Miksa 1845. 94-95., hasonlóképpen: HAAS Mihály 1845. 43. 43. CSORBA József 1857. 87 . 44. JANKÓ János 1902. 185., KNÉZY Judit 1972. 531. 45. BmL. Idézett kaposfői összeírások 46. KOTNYEK István 1978. 50. 47. GÖNCZI Ferenc 1914. 402, 405. 48. KERECSÉNYI Edit 1983. 136-137. 49. BmL. A lakócsai uradalom iratai és tervrajzai, 1820-1889. 14. doboz. 50. KISS Tibor 1943. 7. 51. ANDRÁSFALVY Bertalan, Magyar Néprajzi Atlasz (a továbbiakban: MNA). 52. A falszerkezetek rendszerezésekor elsősorban BALASSA M. Iván Épületfalak című kérdőívét, 1973. és BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor Vezérfonalát, 1979. vettük figyelembe. 53. KISS Tibor 1943. 3. 54. BALOGH Ilona 1935. 107. 55. Lásd a 13. jegyzetpontot! 56. BmL. idézett kaposfői összeírás 1816, 1830-1840. 57. KOVÁCH Aladár 1903. 12. 58. CSALOGOVITS József 1935. 3, 5, 1939. 38. 59. Elmondta Lovas István, sz.: 1916. Sgy. 1978. SZNMAD 63. 60. TmL. Tolna vm. Törvényszéki iratai. Causae Criminales. L. u. „iii" 1126. 61. ANDRÁSFALVY Bertalan 1960. MNA. 62. FÜZES Endre 1959. 217-218. 63. A fal technikájára vonatkozó visszaemlékezés egyedülálló a néprajzi szakirodalomban: a házfalak függőleges, hasított, földbe ásott gerendákból álltak, vesszőgúzzsal egymáshoz erősítve. ANDRÁSFALVY Bertalan 1978. 502. 64. GELENCSÉR Sándor: Épületfalak 1974. 1-3. Kézirat a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában (a továbbiakban: EA) 7331/74-7. 65. KÜCSÁN József 1979. 308-309.