Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - BALÁZS GYÖRGY: Történeti források a vámosoroszi szárazmalomról
A traktus gyűlésre mikor votunk elvitünk nyolc garast A Fazokosnak adtam kilenc és Fél német forint(ot) A gyüreji eklésiának egy máriást A tziganynak hat vonás forintot Tsak ugyan orgovanynak két máriást Tsak ugyan Tsászárnak deszkayert noltz garas Az asztalosnak mind öszve Fizetem Tizen negy nemet forintott Es három izce payinkát két garas ára rafert két húszast." 1775. „A kurátor amit költőt ide jegyzetük: Aratási Communiókor Adventi Communiókor Karátsoni Communiókor 14 Xr 3 lXr 1 lXr33 primo secundo Tercio quarto quinto secto septo octavo nono Decimo undec duodec Tred. Quar. pap Fogadásra mester hivatal Asztalos fogadás Az asztalosnak 8 X gara j car lOgXrajcar lOgrajcar lOenöt poltra Első két rénes Forint Utána 8 nak vonás Forint rafert Tizen hét grajcar Kölsébe első bor hozás Tizenhét garajtzar Tsak ugyan akor a rebe [= révbe] het garajcar Második hozás Tsak ugyan a rebe hat garaj Tsak ugyan akor oda által négy X Harmadik hozás a rebe nolc grajcar X A Fazokosnak elő pénz négy húszas [utólag áthúzva] Bodrok Keresztúri eklésiának husz krajczart a zárét [= zárért] egy nemet forintot Simon mihajnak deszkayert két húszas mikor a bort hoztam egy garas A visitatornak egy forintot Tsak ugyan a borért husz crajtar." Bár ezekből az évekből nem maradt fenn feljegyzés az eklézsia bevételeiről, feltételezhetjük, hogy a kiadásokat felülmúlhatta. Erről tanúsít egy 1776. márc. 7-én keltezett irat, mely szerint Ferenczi István az eklézsia kölcsönpénzét visszafizeti. 1793-94-es években tudjuk először összevetni a pénzbevételeket és a kiadásokat a számadások és perselypénz bevételének alapján: „Erogatio Anno 1793. Tiszt. Visitator Uraimék Számára bort hozott 2 1/2 ittzét aXrl4 A NationalisSynodus Számára 1.02 Cathédrale 1.02 Palinka 18 A' Szőlős-Végh-Ardai Templomra 40 14 Juny Templom kerítése aj taj ára 2 sing vasra 80 Az Ágyai Templomra 34 A Debreceni Supplicans[nak] 51 A Pápai Supplicans[na]k 46 A Csepei Ekklésia követjé[nek] 34 A Koronát csináló Asztalosnak adtam 1.20 A Pályinka árrából vettem az Asztalosok[na]k pályinkát 33 pénzen 1793. Perselypénzek „Anno 1793 Böjti Communiókor Xr48 Húsvéti Communiókor 1 Xr 24 Pünkösdi Communiókor Xr59 A két kimutatást összegezve - feltéve, hogy azok hiánytalanok, s tekintve, hogy a perselypénzeken kívül más bevételekről nem tudunk - azt látjuk, hogy a bevételek jóval felülmúlták (19 Ft 8 Xr) a kiadásokat (7 Ft 21 Xr). Külön értékes pontjai az 1793. és a következő, 1794. évi kiadásoknak azok, amelyekből a ma műemlék templom festett szószékkoronájának elkészítéséről szólnak: „Anno 1794 Pap fogadáskor Tiszt Visitator Uraimék jelentkezés(e)k(or) köllt Cathedr(ak) Bort 2 ittzét Tisza Újlakról a Koronához hozattatott deszkáért Az Asztalos(na)k Ismét Ismét adtunk Olajra, bőrre a festéshez A' Monoki Templomra kéregetőnek A' Felső Mérai Templomra A Pápai Supplicansn(ak) A pályinka árából adtam Perselypénzek: „Anno 1794 Böjti kommuniókor Húsvéti kommuniókor Pünkösdi kommuniókor Aratási kommuniókor Adventi kommuniókor Karátsoni kommuniókor 1.02 1.02 20 1.02 1.02 1.8 25 Rftot 5 húszas Xr20 Xr20 Xr20 XrlO lXr21 lXr49 lXr51 lXrll lXr30 lXr32 A kiadások összege 21 Ft 56 Xr és 5 húszas, a perselypénzekből bevett jövedelem pedig 8 Ft 34 kr. Nyilvánvalóan több volt a bevétel, s az egyháznak lehetett tartaléka is, amiből a szószékkoronát megcsináltatták. Tudjuk a készítőmester nevét is: „Készíttetett ez a Korona T. Literati Vida Jóse(f) Prédikátorságában VASVÁRI GÁBOR által 1794-dik Esztendőben Pünkösd Havában." 69 Feltételezve, hogy a kiadási feljegyzések hiánytalanok és pontosak, a szószékkoronát Vasvári Gábor (aki Hermánszegen téglatemplomot épített 70 ) 27 Ft 40 krajcárért készítette el, a hozzávaló deszka 1 Ft 2 krajcárba, a festéshez való anyagok 5 húszasba kerültek, s ezen felül még 33 pénzen vettek neki (és valószínűleg segédjének) pálinkát. A bevételek természetesen a nagyobb kiadásokat (felújítás, építés) nem tudták fedezni. A vámosoroszi református egyház 1797-ben kapja meg a kocsmatartás jogát, hogy a Rákóczi-féle szabadságharc alatt feldúlt, és azóta is puszta templomot és tornyot helyrehozassa. 71 „Alább írtak meg tekéntvén azt hogy V. oroszi Hellység benn, az Isten Háza romladozásba vagyon és hogy az ott lévő Reformata Ekklésia Ujj Kő Tornyot akar Isten engedelmével építtetni, azon okból az nevezett
