Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - ILON GÁBOR-SABJÁN TIBOR: 15. századi cserépkályhák Külsővatról
JEGYZETEK 1. A bejelentést PETŐ Gyuláné külsővati pedagógus tette. 2. A harmadik ásatás alkalmával a község önkéntesei végezték a munkát. Külön köszönet illeti ACZÉL Péter elektrotechnikus segítségét, aki a munkacsapat szervezését vállalta magára. Köszönettel tartozunk VIDA Tivadar régész kollégánknak is, aki az ásatás során nyújtott kollegiális segítséget. Az ásatási napló a pápai múzeum régészeti adattárában 1035-87. sz. alatt található. 3. A faminták meghatározásáért HORVÁTH Ernőnek (Savaria Múzeum, Szombathely), a növényi magvak meghatározásáért KASSAI M. Katalinnak (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) és GYULAI Ferencnek (Balatoni Múzeum, Keszthely) szeretnénk köszönetet mondani. A magvak a következők voltak: 2 db szőlőmag (Vitis sp.), 5 db héla zab toklászos szemtermése (Avena fatua L. cum caryopse corticata), 1 db árpa (HordeumSp.) csupasz szemtermése (Caryopsis nuda), 15 db pázsitfűféle (Graminae). 4. VÖRÖS Istvánnak (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) nagyon gyors meghatározásaiért itt is köszönetünket fejezzük ki. 5. A 20. századi kályhakészítés gyakorlatát lásd: SABJÁN Tibor: Adatok a kályhásmesterségről L; VÖLCSEY Lajos, Dör. in: Ház és Ember 4. 1988. 6. A 18. századi térkép: I. katonai felmérés, VI. oszlop, 16. szekció; készült 1783-ban. A 19. századi térkép: VamL T 156. Mersevát kataszteri térképe 1857-ből. Ez utóbbi térképre KOVÁCS Jenő (Szombathely) hívta fel figyelmünket. Neki köszönhetünk néhány adatot a Wathy-családdal kapcsolatban is. VemL K 19. Külsővat kataszteri térképe 1857-ből. A kérdéshez: GÓCZÁN László 1971. 36. 157. 7. VIDA István helybeli lakos közlése, aki több háznak az építésénél is jelen volt. 8. Á kereszt lelőhelyünktől kb. 500 méterre van, s mind a 18., mind a 19. századi térképeken jelzik. 9. MRT 4. 134-135; ILA Bálint-KOVACSICS József 1964. 236. 10. HUSZÁR Lajos 1979. 107; THURÓCZY János 1978. 441. 11. MRT 4. 134-135; CSÁNKI Dezső III. 1897. 220. Az 1480ban már létező Bánd a mai Külsővathoz tartozó gyümölcsös területén van. Még a 19. század első felében is nagyrészt mocsár vette körül. Külsővaton a 16. századtól birtokosok a Hosszútótiak. 12. HORVÁTH Tibor Antal 1936. 213; BÓNIS György 1971. 165. és 89. jegyzet. 13. BÓNIS György 1971. 165. 14. HÁZI Jenő 1977. 597. 15. BÓNIS György 1971. 173.. 233. és 73. jegyzet, valamint 236. 16. KRONOLÓGIA I. 1981. 272; KISFALUDY Katalin 1983. 15-16. ; GONDA Imre-NIEDERHAUSER Emil 1977. 2021;352. 17. CSÁNKI Dezső II. 1894. 897. 18. IVANCSICS Jenő (KBFI-Pctnográfia, Sopron) megállapítása szerint a folyóssá égett kályhatöredékek rövid ideig kb. KKK)— 1 KK) °C körüli hőmérsékletet kaptak. Szakvéleménye a pápai múzeum adattárában, az ásatási naplóhoz csatolva található. Mintaszerű gyors munkájáért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Megállapításai a porta felégetését mindenképpen megerősítik. 19. PÁKA Y Zsolt 1942. 7, 9, 155; HUNGLER József 1986. 31-32. 20. A magyar paraszti kályhákról az összehasonlító adatokat SABJÁN Tibor: Népi cserépkályhák Magyarországon 1985. c. munkájából vettük. 21. Például: GEBHARD, Torsten 1980. 61. p. 30. kép; 62. p. 31. kép; 67. p. 67. kép; 69. p. 47. kép. 22. HOLL Imrc-PARÁDI Nándor 1982. 23. SZ. CZEGLÉDY Ilona-KOPPÁNY Tibor 1964. 24. CSALOGOVITS József 1937. 25. MÉRI István 1954. 26. Az adat a 4/a. sz. lakóházra vonatkozik; publikálása folyamatban. PÁLÓCZI HORVÁTH András előadása alapján. 27. PAPP László 1931. 28. PAPP László 1931. 29. SZABÓ Kálmán 1938. 30. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982; SZ. CZEGLÉDY Ilona-KOPPÁNY Tibor 1964. 31. A teljesség igénye nélkül HOLL Imre 1971. 175-176. a budai vár lovagalakos kályháján mutat be ilyet. A visegrádi vár ásatásakor is került elő mérműves, kupolás kályhatető. A budaihoz hasonló töredékek kerültek felszínre Nyéken, Baracson és Pécsett is. (HOLL Imre 1971. 183.) 32. A vasvári (Vas megye) leletanyag feldolgozás alatt áll. A munkát P. HAJMÁSI Erika (Savaria Múzeum) vállalta magára. Szíves segítségét ezúton is köszönjük. 33. CSALOGOVITS József 1937. 15. kép. 34. KOZÁK Károly 1972. 285 . 32. kép. A régész szerint a csempe 17. századi. 35. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 12. ill. 13; TAMÁSI Judit 1986. 56. t. Tamási Judit a nagyvázsonyi vár középkori kályhacsempéit dolgozta fel. Tanulmánya kéziratban van, amelynek megtekintéséért köszönetünket fejezzük ki. P. HAJMÁSI Erika szíves közlése. 36. MOLNÁR-VÁNDOR 1984. 104. p. 4/1. kép. 37. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 12. kép. Talán ennek a csempének töredéke került elő Csabrendekxő\ y de a rajz alapján biztosan azonosítani nem tudjuk. (MRT. 3. 10. 28.) 38. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 10. kép. (A képaláírás oromcsempe töredékének határozza meg.); TAMÁSI Judit 1986. 39. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 108. p. 167. kép; 6. 56. kép. 40. KOZÁK Károly 1972. 5. kép; MRT. 3. 25. 10. kép. 41. TAMÁSI Judit 1986. 49. t. 42. KÁDÁR Zoltán 1953. 5. kép. 43. TAMÁSI Judit 1986. 50. t., 60. t. 44. KOZÁK Károly 1963. 145. kép; KÁDÁR Zoltán 1953. 20. p. 1. kép. 45. KÁDÁR Zoltán 1953. 20. p.: P. HAJMÁSI Erika szíves közlése. 46. A kisebbik töredék: KOZÁK Károly 1963. 146. kép. 3.; 1972. 272. 3. kép. A másik töredék: 1963. 143, 144. kép; 1986. 333. 17. kép.
