Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - GRÁFIK IMRE: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum „alföldi mezőváros" tájegysége (A 18—19. századi alföldi mezővárosi fejlődés kérdéséhez)
0 1 2 3 4 5m 10. kép. b. homlokzat mestergerendát és a koszorúkat rövid ágasokra helyezték. Az így elkészített favázat pelyvás, szalmás sárral csapkodták be, majd lesimították. A födém anyaga bontásból vásárolt, gazdagon profilozott fenyő, melynek eredeti faragásai más épület méreteire készültek. A kamra feletti födémet deszka helyett náddal borították. A szabadkémény hátsó oldalán 1889-es évszám volt olvasható. A vályogboltozattal készült kémény bontásakor a konyha egy régebbi állapotára utaló nyomokat találtunk, melynek alapján feltételezhető, hogy a háznak eredetileg szikrafogós, füstös konyhája volt. Az épület tetőszerkezetét a födémgerendákba csapolt fenyő ágasok és a rajtuk végigfutó szelemenek tartották. A szarufákra hasított lécezés került, ehhez kötözték a tető nád fedését. A szobai csonkagúla alakú kemencét a konyhai tüzelőpadka felől fűtötték. A padka bal oldalán téglából falazott egyszerű katlan volt. A dunapataji ház berendezésében a 19. század második feléből származó, helyi készítésű festett bútor kerül elhelyezésre, sarkos elrendezésben. A háztartás egyéb tárgyai : házi szövésű textília és helyi készítésű vagy a közeli városokban beszerzett fa, vas, cserép használati tárgyak. 52 Homokmégy: A lakóház 1875-ben épült, eredetileg állattartással foglalkozó középparaszt gazda szállási lakóháza volt (vö.: Kalocsa környéki szállások!). 1929-ben új tulajdonosa, egy magatarti juhász a hátsó istállót lakórésszé alakította át. Az épület eredeti alaprajzi elrendezése: szoba—konyha—szoba—kamra—istálló—istálló volt, udvari homlokzatán faoszlopos tornác húzódott végig. A döngölt falazat megerősítésére 40—50 centiméterenként vízszintesen nádterítést raktak a földrétegek közé. A mestergerendás pórfödémet felül náddal borították, melyre 10—15 cm vastag sártapasztás került. Torokgerendás tetőszerkezetét nád fedte. A ház utcafronti homlokzatát fűrészelt fenyődeszkából készült ún. napsugaras díszítmény zárta. A homokmégyi ház berendezésében 1870 körüli helyi készítésű festett bútorzat lesz a meghatározó, melyet az elképzelések szerint külön hangsúlyozottá tenne az épület hátsó traktusában kialakítandó asztalos műhely. E ház reprezentálja a magyarországi falfestés, ún. pingálás népi gyakorlatát. A Kalocsa környéki Homokmégyen a századfordulóra már általánossá vált a házak fehér falsíkjainak 11. kép. A dunapataji lakóház kemencéje: a. század elején, b. bontáskori állapotban (1981)
