Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A kártékony rovarok bioaktiv anyagainak felhasználása az ellenük való védekezésben
JEGYZETEK 1 A környezetszennyezés két módon is — a felhasznált keverék és annak bomlástermékei révén — kimutatható ugyanakkor több régiót is érint. A talajba kerülve megtámadja a hasznos baktériumflórát. A felszíni vizek élő állományát károsítja, azokban feldúsul, ill. más vízforrásokba is levezetődhet (pl. kutak). Előbbiek miatt a növények mind gyökereiken, mind pedig leveleiken át beépíthetik szervezetükbe, vagyis a feldúsulás az alaptápanyag termelői szinten a legnagyobb felsorolt okok miatt a növényevő állatok, ezek- és ezek termékeinek fogyasztására kényszerült élőlények szervezetébe is számottevő mennyiségben bejutnak a vegyi anyagok és ma még nem ismert elváltozások okozóivá válhatnak nemcsak a növény és állatvilág hanem az emberi szervezetben is. (Vö. : RÉDEINÉ, SARKADI Éva — SIMONIDESZ Vilmos 1982. 133— 138.). 2 Többek között a vedlési hormon kiválasztódásának mennyiségét, idejét is meghatározzák, ha tehát mint magasabb hormontípust— vagy annak megfelelő kémiai hatóanyagmolekuláját — sikerül mesterségesen rekonstruálni, s ez a kívánt hatásmechanizmussal egyenértékű is lesz, akkor az alacsonyabb rendű hormontípusok reprodukálása és alkalmazása feleslegessé is válhat. A feladat még sok kutatást igényel, mivel az elsődleges aktivációs hormonok a másodlagosak működését szabályozzák és csak ez utóbbiak hatnak a szekréciós mirigyek működésére (RÉDEINÉ SARKADI Éva — SIMONIDESZ Vilmos 1982. 139.). 3 A feltételezés — mégpedig az, hogy az egyik csoport katekolamin típusú vegyület — GERSCH és WILLIAMS nevéhez fűződik és még nem teljesen bizonyított. Mindenesetre érdemes megfigyelni a szóbanforgó vegyülettípusok rokonvonásait, és ezzel egyidejűleg összehasonlítani az általuk keltett hatásokat. (NEUMÜLLER, Otto—Albrect 1984. HI. 448.) Katekolaminok : (A kémiai ingerületátvitel izgatóanyagai.) Olyan fenil-alkil-amin származékok, melyekben a benzolgyűrű 3. és 4. helyén — OH (hidroxil) csoport van. Általános képletük: Rí ^3 lH-L"H-NH Ahol Rj; R 2 ; R 3 = általános alkán, —NH— = fenil csoport. Ilyen a: DOPAMIN : Dopamin 3,4 — dihidroxi — fenil — etil — amin: Vagy az ADRENALIN: 3.C OH NHCHj CH-CH^ 3,4 — dioxi — fenil 1 metil — aminoetanol Szívizomserkentő, pupillatágító, szív-, ill. vázizomzat értágító. Ugyanezen csoportba tartozik a [NORADRENALIN is] 1 — (3,4 dihidroxi — fenil —) — 2 — amino — etanol. Színtelen kristályos anyag (Op. 191 °C). Víz, alkohol, éter oldja. A glikolízis serkentője a májban, a vázizomban és a zsírszövetben. Élettanilag vérnyomásemelő, mert a perifériás ereket szűkíti: Noradre nalin Pl. 1 \ OH H CH, \ j í I 2 >— CH-CH-NCH. BOSSUTH és munkatársai feltételezik, hogy az AH másik csoportját a peptid ill. protein jellegű anyagok építik fel. Ezt látszik alátámasztani KOBAYASHI és YAMASAK1 összefoglaló munkája is amikor a svábbogár agyának vizes kivonatából, gélszűréssel két neurohormont sikerült elkülöníteni melyek bioaktívak voltak. (RÉDEINÉ, SARKADI Éva — SIMONIDESZ Vilmos, 1982. 140.) A Peptidek két vagy több peptid-aniino-karbonsav részből s savamidokra jellemző kötéstípussal felépített vegyületek. Az aminosavak (melyek karboxil — és aminocsoportot tartalmazó szénláncban elhelyezkedő vegyületek. Pl. R—CH—COOH) olyan NH 2 kétfunkciós csoportot tartalmaznak, melyek képesek egymással reakcióba lépni! A kondenzáció alkalmával alakulnak ki a savamidokra emlékeztető kötéstípusok. Kettő vagy több aminosav kondenzációja: Peptideket, mégpedig di — ill. polipeptideket eredményez. R-CH-C0fcH* rt-N-C-COOH I NH, L J H R-Crf-C0-NH-CH-C00H j|j H peptidkötés
