Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A kártékony rovarok bioaktiv anyagainak felhasználása az ellenük való védekezésben
4. agregációs (gyülekezést kiváltó) funkciójúak lehetnek. A kártékony rovarokkal szembeni védekezés eszközeként a kutatók a szex-feromonokat vélik a legjelentősebbnek. E^bioaktív-funkciójú anyagok természetes körülmények" között az ivarérett, párosodás kész különnemű egyedek egymásra találását teszik lehetővé. A feromont általában a nőstény egyed bocsájtja ki, a hím ezt szaglással érzékelve ezután könnyen rátalál. E sajátos vegyületek hatáskörzete több kilométer. A feromonok felépítés szerint lehetnek egy és több komponensűek, általában az utóbbiak a gyakoribbak. A szex feromonok leginkább hosszú láncokat képező 1—3 kettős kötést tartalmazó szénhidrogének ill. ezek származékai. Előbbiekkel ellentétben az aggregációs feromonok elsősorban királis molekulájú ciklikus, vagy heterociklikus felépítésű vegyületek. Ilyenek az erdőgazdasági szempontból nagy jelentőségű szubogárfélék feromonjai is ie . A felsorolásban szereplő többi feromon hatását kiváltó mesterséges vegyületek előállítása és a károsítókkal szembeni alkalmazása a jövő kutatásaitól várható. A szakirodalom bőséges terjedelemben foglalkozik a különféle feromon típusok lehetséges kémiai szintézisének kérdéseivel. Az előállított termékek sokféleségével. A bőséges választékból csak néhány rovarfajt ill. ezek feromonjait közöljük. (Sajnos a feromonok többségének nincs saját, v. fantázianeve így több esetben a kémiai elnevezések közlésére kell szorítkozni.) li Szex feromonok Mind az állatok- mind az emberek életvitele szempontjából kiemelkedően súlyos károsító a házilégy (Musca domestica). R. ROSSI olasz kutatónak sikerült a szex feromonját izolálva (Z-9-trikozén muscalur), azzal kiváló befogási eredményeket elérnie. 17 Hasonlóan jónak bizonyult erdészeti vágásterületen a fenyőfabogár szex feromonja melynek szintézisét [Z/ — 6 — heneikozén — 11-on] amerikai kutatók dolgozták ki. 18 . A nyugati fenyőfa- kéreghántó bogár (Dendroconus brevicomis) szex feromonjának egyik hatástkeltő főkomponense a brevikomin. 19 . A környezetkárosítók közül ahol — az eredmények talán közismertebbek kiemelkedő még a német v. muszka csótány (Blattella germanica, ill. Phyllodromia germanica) nőstényének szex feromonja, mely igen nagy hatású, fontos vegyület. Két fő, hatóanyag komponense ismert. (3,11dimetil-2-nonakozanon, ill. a 29-hidroxi-3,ll-dimetil-nonakozanon). 20 . Az élőbbekhez hasonlóan igen hatékony szex feromont bocsájtanak ki az amerikai csótány (periplane ta americana) nőstényei is. A természetes feromonból két aktív komponenst sikerült a kutatóknak kimutatni. (Periplanon-A és Periplanon-B). 21 . A védekezési módszerek technikai kivitelezése tekintetében még nem alakult ki egységes álláspont. Ennek fő oka valószínűleg a fajok sokféleségéből ill. az életmódbeli különbségekből is fakad. Magyarországon Veszprém megyében szexuál attraktáns csapadékot szabad területen már 1967-től kezdenek alkalmazni. E védekező tevékenységről szóló közlemény főleg az őszibarackosokban károsító molyok rajzáskori befolyásolásáról tudósít ill. az itt kialakított módszert ismerteti. Az alkalmazott technika érdekessége, hogy a hím rovarok befolyására szolgáló csapdába nem kémiai anyagot helyeztek el, hanem szűz nőstényeket. (Valószínűsíthetően a szóbanforgó időszakban a megfelelő szex-attraktáns elkülönítése ill. elemzése és szintetikus előállítása még igen bonyolult és költséges művelet lett volna. A módszer így is igen hasznos sőt, gazdaságos és szellemes.) A nőstényrovarokat naponta 3—4 csepp mézes vízzel etették. A csapda fogófelületét „Poly-kiellel" vagy „hernyóenyvvel" hetente kétszer bekenték, s ebbe az odaszálló hímek beleragadtak. Tapasztalataik szerint — kísérletképpen néhány egy nőstényes csapdát is telepítettek — a fogás átlag 88 db hím/l nőstény volt. Megfigyeléseiket a: Cydia Pomonella, Graphalitha funebrana, Clyria ambignella, Polichrosis botrana Schiff, Teresimima amphelophaga — nevű fajoknál végezték el. 22 A fenyőrontó darázs (Neodiprion Sertifer Geoffr.) szexferomonjának főalkotóit is sikerült meghatározni, ez a: 3,7-dimetilpentadekán-2-ol-acetát. A szabadföldi kísérletekben is hatásosnak bizonyult bár nem teljes mértékben volt fajspecifikus. 23 . Néhány szerző beszámol arról is, hogy a raktári (gabona- ill. élelmiszer raktárakról van szó) rovarkártevők ellen is hasznosan lehet védekezni szexferomonokkal oly módon, hogy ezt mérgezett csalétekkel kombinálják. Ezeknél az eljárásoknál viszont táplálékszerű csalogatóanyagok alkalmazása a hasznosabb. Ilyenkor ügyelni kell a táplálkozási ingert kiváltó csalogató anyag mennyiségi megválasztására, ugyanis túladagolás esetén a szex-attraktánst elnyomhatja. Együttes hatásuk viszont komoly eredményeket hozhat. 24 . A feromonok jelentőségének felismerése a hazai mezőgazdasági növényvédelemben nagy átfogó kísérletek elvégzéséhez és előremutató eredmények felmutatásához vezetett. Kiemelkedő példaként az 1977-ben végrehajtott, szinte az országot átfogó kísérletsort említhetnénk, melynek során: egy hazai, öt külföldi gyártmányú (szovjet, amerikai, olasz, román, francia) összesen 27 féle szintetikus szexferomon vizsgálatára került sor. 25 . A vizsgálatokat öt növényvédő állomás, két speciális laboratórium és központ, 19 kísérleti terület felhasználásával bonyolította le. A kísérletekkel az almailonca, a fenyőilonca, a gyapjaslepke, a keleti gyümölcsmoly, a kukorica- és szilvamoly elleni védekezés kérdéseit vizsgálták. Elsősorban rajzás előrejelzés, rajzás dinamika, rovarvonulás és (hím rovarok repülési magasságának meghatározása, a különféle napszakokhoz köthető repülési tendenciák) azokat zavaró hatások megállapítása volt a cél a különféle készítmények egyidejű hatásmechanizmusának értékelése mellett is. Célul tűzték ki továbbá azt is, hogy a csapdázás módszereit is (alak, befogadó nyílás, attraktáns kibocsájtás stb.) pontosítsák, ha lehet egységesítsék. A kísérletsorozat eredményeit a következőkben lehetne röviden összegezni: — Az almailonca (Adoxamone) feromon biológiai paramétereit — tekintve, hogy a vizsgálat évében megfelelő fertőzés nem alakult ki — tovább kell vizsgálni, bár attraktáns hatást észlelni lehetne, de a kis egyedszám nem adott igazi értékelési lehetőséget! — Az almamoly feromonok közül a hazai gumikapszulás REANAL preparátum egyenértékűnek bizonyult az amerikaival, de szelektivitása még elmaradt attól. Az olasz és román attraktánsok gyengébbnek bizonyultak.