Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - KATONA GYULÁNÉ: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményei

Katona Gyuláné A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI 1. A gyűjtemények kialakulása A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése után, a Művelődésügyi Minisztérium utasítására, a Néprajzi Múzeum megkezdte a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megszervezését és létrehozását, s 1967. áprilisában megalakította a Falumúzeum Osztályát.

1 Az első ilyen típusú — a már korábban kialakult múzeumtípusoktól eltérő — létesítmény, 1970-ben a beruházások megkezdésével azonban egészen speciális feladatokat támasztott. A komplex múzeológiai feladatok mellé társult újszerű műszaki, építészeti és restaurálási munkák végzésére, természetesen speciális részlegek felállítása vált szükségessé. A fejlesztés az igényeknek megfelelően történt és a Falumúzeum Osztályon belül a Múzeológiai Osztály mellett kialakult a Műszaki Csoport.

2 A Falumúzeum Osztálya a múzeum építése kapcsán mind több specifikus anyagot — műszaki dokumentációt, felmérést, rajzot, építmények bontási dokumentációit, fotóit, berendezési terveket stb. — készített. Egyidejűleg felgyorsult a műtárgyak gyűjtése is. Mindezek szükségszerűen indokolták a gyűjtemények speciális kialakítását is,

3 és — ismét eltérve az eddigi múzeumi rendszertől, — kezelésüket egy részlegen belül oldották meg. Ennek megfelelően alakult meg 1971. január 1-el a Nyilvántartási Csoport,

4 mely ekkor három gyűjtemény feladatait látta el: I. Dokumentáció gyűjtemény II. Fénykép gyűjtemény III. Tárgy gyűjtemény.

5 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1972. január 1-től önálló, országos gyűjtőkörű intézmény lett.

6 Az új szervezeti felépítésben — a múzeum gyűjteményeinek kialakulásához igazodva—a szakvezetés a gyűjteményeket a Nyilvántartási Csoport kezelésében hagyta, hozzácsatolva még, az akkor meginduló Könyvtár és Fotólaboratórium irányítását is. Ettől kezdve megindult a fokozatos kiköltözés is Szentendrére. A gyűjtemények anyagából elsőként azok a műtárgyak lettek kiszállítva, melyek az 1973-ban megnyílt Felső-Tiszavidéket bemutató (III. sz.) tájegység berendezési anyagát képezték. A Fotótár 1974-ben került ki. Az Adattár 1974-ben a Történeti adatgyűjtemény és a Térképgyűjtemény létrehozásával bővült, majd 1975-ben ugyancsak Szentendrére került. A tárgyak kiszállítására 1976-ban került sor, s ezzel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményei végérvényesen Szentendrén nyertek elhelyezést. 2,- A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek nyilvántartása A muzeális gyűjtemények kezelését szakmai, vagyonvédelmi és pénzügyi szempontok követelményeinek megfelelően, a Művelődésügyi Minisztérium utasítása szabályozza.

7 Lehetőséget ad ugyanakkor, hogy adott múzeumok — speciális jellegükre való tekintettel —, a munkavégzés metodikáját, sajátságos adottságaiknak megfelelően alakíthassák ki. Élve a lehetőséggel, az 1971. januárjában kidolgozott „Szabadtéri Néprajzi Múzeum Nyilvántartási Utasítása 1971." már a múzeum sajátságos gyűjteményeihez igazodott, s a feldolgozás az abban foglaltak szerint készült.

8 Időközben a múzeumi területen országosan is megindult egy specializálódási folyamat, mely a nyilvántartás egységes rendszerének torzulásától való aggodalom miatt, a nyilvántartási szabályzat egységes központi módosítását tűzte ki célul,

9 az alapelvek módosítása nélkül. A múzeumok tervezetet készítettek, melyet a szakágak képviselői több fórumon megvitattak.

10 A több évi gyakorlat és tapasztalat alapján a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek kezelésében is szükség volt — főleg az adattári rendszerek — módosítására. A célnak megfelelően a szakvezetés átdolgozta és elkészítette a „Szabadtéri Néprajzi Múzeum Nyilvántartási Utasítása 1976"-t, s a továbbiakban a gyűjteményeket a módosításnak megfelelően rendszerezte, dolgozta fel. Az utasítás módosítására központilag nem született döntés, tehát a korábbi maradt érvényben.

11 3. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek rendszere a) Adattár Az Adattár anyaga, a múzeum tudományos koncepciójához igazodva, öt fő gyűjteményi csoportra oszlik : I. Népi építészeti gyűjtemény II. Múzeumtörténeti gyűjtemény III. Múzeumi objektumok dokumentációinak gyűjteménye IV. Történeti adatgyűjtemény V. Térképgyűjtemény.

12 I. A Népi építészeti gyűjtemény magába foglalja a tudományos múzeológiai és műszaki munkához felmért építészeti objektumok anyagát, valamint a településre, építményekre, szerkezetekre, funkciókra, technológiákra, berendezésekre stb. vonatkozó néprajzi gyűjtéseket. E gyűjteménynek fontos szerepe van a múzeum tudományos tervében, mivel ez képezi alapját a közeljövőben megvalósításra kerülő Népi Építészeti Archívumnak, a központi népi építészeti adatbanknak. A gyűjtemény a múzeum munkatársainak és más külső munkatársaknak eredeti dokumentációit tartalmazza. Jeles gyarapodást jelentett a Tóth János hagyatékából, 12 megyére terjedően, mintegy 160 helységből származó, forrásértékű népi építészeti dokumentumának megszerzése.