Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - SABJÁN TIBOR: Adatok a kályhásmesterségről I. (Völcsey Lajos, Dör)
0 12 3 4 5 cm 25cm (40cm) 28. kép. Szemeskályha alsó pereme: 1. széle dísze, 2. alja 3. bordázat 6. A csillag készítése A csillagok a kályha felső szélének díszítésére szolgálnak, végeredményben a pártázat megfelelői. (29. kép.) Készítésük igen egyszerű. A mester 1,2 cm vastagságú agyag lapokat vág, erre papírsablont helyez és késsel kiszabja a körvonalát. Ezzel a csillag elkészült. A formát Völcsey Lajos réginek tartja, apja is ilyet használt. Más alakú vagy díszítésű pártát nem készítettek, de ismeri a környéken előforduló gyakoribb fajtákat is. Ezeket „svábos"-nak mondja. 7. A gomb készítése A gomb a kályha tetejére kerül, a csillagok alkotta kör középpontjába. Készítése korongon történik, mint az edényféléké. Egy megfelelően előkészített buciit a korongra csap a mester és hegyesedő, zárt formát korongol ki belőle. (30—31. kép.) A gomb alja viszonylag keskenyebb, mely felfelé haladva bővül. Az alsó egyharmadában éri el legnagyobb szélességét (kb. 15 cm), majd innentől kezdve keskenyedik, míg végül csúcsban végződik. A gomb felületére ujjával bordákat korongol, majd minden másodikat az ujjával benyomkodva díszíti. (32—33. kép.) Az elkészült gombra kis lyukat fúr, hogy a zárt forma száradásakor szét ne repedjen. A kályhagombot a fazekasok régen cégérnek is használták. 8. A kályha készítésének eszközei A fazekasmunkákhoz szükséges eszközökön kívül 10 néhány speciális eszköze is van Völcsey Lajosnak, amelyeket csak a kályhacsempék készítéséhez használ. (34. kép.) Az egyik legfontosabb szerszáma a keret vagy sablon, mellyel a korongolt kályhaszem peremezését végzi. Gyűjtésünk idején három keretje volt, két külső és egy belső keret. Ez utóbbit nemrégen készítette, abból a célból, hogy a perem belső oldalait is szabályos négyzetté tudja formálni. Külső mérete 18/18 cm, anyaga fenyő. A másik két keret hagyományos fajta (35. kép. 1.) Mindegyik fenyő lécből készült, simára gyalulva és a sarkokon csapolva. Egyiknek belső mérete 21,1/21,1 cm, a keret szélessége 2 cm, vastagsága 1,2 cm. A másik adatai a következők: belméret 21,5/21,5 cm, a keret szélesség 1,8 cm, vastagság 1,2 cm. Itt kell megemlítenünk, hogy a kályha hengeres részének a szemeit is egyenes oldalú csempékből rakja Völcsey Lajos, tehát íves szélű keretet nem használ, bár már hallott róla. Következő eszköze a csempék derékszögbe állításához használt vinkliző sablon, amely 2,5 cm vastag gyalult fenyő deszkából készült. (35. kép. 2.) Alsó lapjának mérete 26X32 cm, álló oldala 13 cm magas. Ez utóbbin egy széles ceruzavonal látható, mely a sarokcsempe oldallap nagyságának felel meg, tehát egy fél csempeméretnek. A sablon alsó lapja alatt két keskenyebb léc húzódik erősítésként és egyben lábként is szolgálva. A szegély és a váll készítéséhez használt sablon a mester egyik legrégibb eszköze. (35. kép. 3.) Hogy milyen fából készült nem tudja pontosan, talán juharból. Igen tökéletes, szépen megmunkált eszköz, a nedvességre nem deformálódik. Hossza 51,5 cm, szélessége 7,5X5,8 cm. Párkányzata klasszikus arányú tagozatokból áll, ez a profil széles körben elterjedt a Dunántúlon. 11 . 29. kép. Kész zöldmázas csillagok
