Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól

JEGYZETEK. 1. PONGRÁCZ Pál 1967, 147—148. 2. TARISZNYÁS Márton 1982, 134—137, 146—147. 3. MAKKAI László 1964, 346, 386. 4. LUKÁCS László 1983, 192. 5. Máshol, például Hollandiában szélerővel működő fűrészmalmok is voltak, de nálunk ezek nem honosodtak meg. Ennek oka részben a hazai kedvezőtlenebb szélviszonyokban rejlik, másrészt a múlt században rohamosan növekvő épületfaigényt a nagyteljesítményű gőzfűrészek jobban ki tudták elégíteni. 6. TAGÁNYI Károly 1896. I. kötet 1. 7. LUKÁCS László 1983, 192. 8. KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975, 48. 9. JUHÁSZ Antal 1962, 117—120. 10. KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975, 59. 11. VAHOT Imre 1846. Murány és vidéke, 14. Az orom ábrázolása valószínűleg nem teljesen élethű, gyaníthatóan napsugaras volt, és a sugarakat végükön kis ívsor zárta le, amelyhez hasonló mintákat a szlovákoknál ma is találunk. 12. MALONYAY Dezső 1912. 13. TÓTH János 1965, 1971. 14. JANKÓ János 1902, 188. 15. MALONYAY Dezső 1912, ZENTAI Tünde 1980, LUKÁCS László 1982, KISS Tibor 1943, KÁROLYI—PERÉNYI— TÓTH—VARGHA 1955, PADÁNYI GULYÁS Jenő 1937, MENCEL Václáv 1980, G AR A Y Ákos 1911. 16. SEBESTYÉN Károly 1904, TÖMÖRKÉNY István 1904, JUHÁSZ Antal 1980. 17. DÁM László 1979, IMRÉNYI SZABÓ Imre 1944, MISKOLCZY—VARGHA 1943. Bácskára vonatkozóan lásd: Néprajzi Lexikon Bácska, Középmagyar háztípus. Oromzat, Tisza mente szócikkeit. BANNER János 1911, DEÁK Geyza 1910. 18. BAKÓ Ferenc 1978, 103, 120 (17. jegyzet). 19. VARGHA László 1954, 107. MENDELE Ferenc 1972, 19. 20. NÓVÁK László 1913, BAKÓ Ferenc 1978, 120 (19. jegyzet). 21. KÓS—SZENTIMREI -NAGY 1978, 36—37, 42—43. 22. TÓTH János 1961, 1965, 1971. 23. HASALOVÁ—VAJDIS 1974, LASISTAN MICHALOV 1971, MENCEL Václáv 1980. (Mencel 1980, 459. Murányból is közöl egy faormot, amely azonban VAHOT Imre 1846. adatával ellentétben egyszerű kiképzésű.) 24. MENCEL Václáv 1980, FROLEC Václáv 1974, ZAWISTOWKA Alina 1975, BÁLINT Sándor 1973. 25. LUKÁCS László 1982, 134. IMRÉNYI SZABÓ Imre 1944, TÁLASI István 1977. MISKOLCZY—VARGHA 1943, DÁM László 1979. 26. Az egyetlen ismert kivétel egy tápi ágasfás ház, amelynek állóhézagos oromfala van (Néprajzi Lexikon Kisalföld szócikke). 27. SEBESTYÉN Károly 1904, TÖMÖRKÉNY István 1904, BÁLINT Sándor 1959, 1973, BOSNYÁK Sándor 1978, JUHÁSZ Antal 1980, TÓTH János 1945, 1961. 28. Néprajzi Lexikon Bácska, középmagyar háztípus, oromzat, Tisza mente szócikkei, TÓTH Ferenc 1980, 64—67. 29. BÁLINT Sándor 1973. Ennek ellentmondani látszik VAHOT Imre 1846. 30. HEVES 1969: 444, 477, 562, 607, 1972: 684, 1978: 641, BAKÓ Ferenc 1978. 31. BOSNYÁK Sándor 1978. 32. Úgy tűnik, hogy a századforduló körül Kalotaszegen eléggé elterjedtek az ilyen ormok. MALONYAY Dezső 1907. Több ilyen homlokzatot közöl. 33. MALONYAY Dezső 1912, GÖNCZY Ferenc 1914, TÓTH János, 1945, 1961, 1965, 1971. 34. A nyugat-dunántúli faormok ismeretében meglepő, hogy Vas és Zala megyében milyen kevés templomnak volt festett asztalosmunkájú berendezése. TOMBOR Ilona 1968. Mindkét megyéből csak kettőt említ. 35. BÁLINT Sándor 1973, SEBESTYÉN Károly 1904, 276. TÖMÖRKÉNY István 1904, 264, 313. 36. TÓTH János 1965, 56. 37. GÖNCZY Ferenc 1914, 419. TÓTH János 1965, 56, 51. 38. MENDELE Ferenc 1972, 19. 39. BAKÓ Ferenc 1978, 120.