Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - MENDELE FERENC: Örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata

Mendele Ferenc ÖRVÉNYES KÖZSÉG ÉPÍTŐANYAG- ÉS ÉPÍTŐSZERKEZETI VIZSGÁLATA 1. Településszerkezet, telekelrendezés Örvényes

1 az utcás falvak tipikus példája

2 (1. kép). „Ez a faluforma a középkori frank földön alakult ki... és a frank települó'k folytán terjedt el kelet felé, a hatóságok beavatkozása eredményeképpen."

3 PERÉNYI szerint a csűrös településsel együtt ez a forma német eredetű.

4 A későbbiekben a főutcával — Imre utcával — párhuzamosan itt egy újabb utcát nyitnak (Új utca). Ezt JANKÓ mint a zárt településű úti faluk továbbfejlődésének egyik alakjaként említi.

5 Örvényesen ez a párhuzamos utca 1946—49-ben alakult ki (2. kép). „A soros falu, ebből következően a telek formája eleve megszabja az elrendezés leggazdaságosabb módját — a soros építést," ... írja BÁTKY, „A soros falu hasonmása, s egyben alkotó eleme a soros udvar."

6 A csűrös település (GYÖRFFY István szerint) már a honfoglaló magyarok bejövetele előtt ismert a Kárpátmedencében.

7 PERÉNYI ezt a településformát Magyarország egész területén uralkodónak véli a honfoglalás előtt.

8 Örvényesen a sorosudvaros-csűrös telekrendezés az általános.

9 Ilyen elrendezés mellett a lakóház-istállóólak egymáshoz kapcsolódnak, de általában csökkenő eresz- és gerincmagassággal épülnek (3. kép). BÁTKY szerint ez az elrendezés a soros beépítésnek már a második, a fejlettebb foka.

10 (Első lépésként a helyiségek, pontosabban az épületek egymás után helyezkednek el, de még nincsenek összeépítve.) A csökkenő magasság különösen a főutca páros számú oldalán szembe1. kép. Az Imre utca beépítése Örvényesen (szemben a késő barokk rk. templom 1777-ből)