Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Jósvafő község települése, műemléki együttesei és műemlékei védelme

lokzata kéttengelyes, faoszlopos homlok- és oldaltornáccal. Az alsó szinten lakatos-szerelő műhely. Tüzelő berendezése: kemence, szabad kémény, eredeti. Ép.: XIX. sz. e. f. Műemlék jellegű, faluképi — utcaképi — jelentőségű. MJ. Dózsa György u. 6. Lakóház Eredetileg vízimalom. (Az ún. középső vízimalom.) A malomház elpusztult, csak a falai állnak. A lakórész háromtengelyes. Díszes homlokfallal. Hármas, egymás fölött megismétlődő falitükörben egy-egy ablak, fölötte egy-egy köríves vakablak. Az oromzatban gótizáló, mérműves alakítású ikerablak, padlásnyílás. Korábban vízimalom, majd izraelita istentisztelet helye. Műemlék jellegű, faluképi — utcaképi —jelentőségű. MJ. Dózsa György u. 8. Lakóház Földszintes, egyszobasoros, oldaltornácos, nyeregtetős, lekontyolt tetőzetű. Néprajzi szempontból jellegtelen. Pajta — Csűr Nagyméretű, kŐalapozású, gerendavázas, nyeregtetős gazdasági épület. A lakóház, a pajta-csűr, az egész lakótelek településtörténeti szempontból jelentős. A környező domboldalakról jó rálátást nyújt. Tájképi — faluképi —jelentőségű. FK. PETŐFI SÁNDOR U. A községet teljes egészében átszelő főutca, a 23l-es műút községi szakasza. A Petőfi Sándor u. a Jósva patak völgyében, illetőleg azon két ízben is áthaladva alakult ki. A település aránylag újabb — XVIII— XIX. századi — részének tekinthető. A Petőfi Sándor u. északi telektömbjei szalagtelkesek s régebbi településre mutatnak. A hosszan elnyúló és ívesen kanyargó Petőfi Sándor 6. kép. Lakóház (1884) utcai homlokzata (Petőfi u. 20., 1954)