Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Jósvafő község települése, műemléki együttesei és műemlékei védelme

nyű lakóházak egész sora épült. A késő barokkos, klasszicizáló homlokzatok, oromfalak, részleteik alapján a Gömör megyei és a Borsod megye északi területén, főleg a Bold va és Sajó völgyére jellemző falusi kézművesek munkáira, kapcsolataira utalnak. Településtörténeti és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt jelentősek a nagyméretű pajták-csűrök. Részben gerendavázas, korábban paticsfalas, majd deszkaborítással épült, újabban kó'falas nagyméretű gazdasági épületek, sajátos és jellemző faluképi együttest alkotnak. Hasonlóan értékesek még a réteken álló s ugyancsak gerendavázas, deszkaborítású szénapajták egy-egy csoportja, amelyeknek tájképi jelentősége meghatározó. A község legjelentősebb műemléke — műemléki együttese — a még középkori alapvetésű s mai alakjában a XVIII. században kialakult református templom, a XIX. sz. közepén épült különálló harangtorony s a református temető, amelyből a falura, a Jósva patak völgyére, valamint a csatlakozó hegyvidékre szép körkilátás nyílik. A református templom, az évszázados hársfával a harangtorony egyike Borsod-AbaújZemplén megye legjelentősebb műemléki együttesének. JósvafŐ községben már a régmúltban is több ipari építmény állt. A XIV. század végén több malomról van említés, s az egyiknek a neve „hámor" volt. Nyilvánvalóan vashámor lehetett. Helye az Almás völgy nyílásánál volt. Zsigmond király 1399. okt. 24-én kelt iratában említett jósvafői hámor feltehetőleg erre, Borsod megye legrégibb vasipari emlékére utal. JósvafŐ község belterületén még a század elején is több vízimalom és kendertörő állt. Az ötvenes években szűnt meg az alsó vízimalom, mely a Petőfi Sándor u. 22. sz. telken állt. Az egykori kendertörő elpusztult. A középső vízimalom a Dózsa György u. 6. sz. telken állt. A nagyobb méretű kó'falazatú, kétszintes malomépület elpusztult, ma rom. A lakórész még ép, sajátos homlokzati alakítással. A felső vízimalom a Jósva patak völgyében, a Tengerszem tó alatt feküdt. Egyes részei, átépítve, még fennállanak. Az egykori kendertörő elpusztult. A három vízimalom s a kendertörő üzemeltetésére a Jósva patakból több malomárkot vezettek, amelyek 2. kép. Egykori „középső vízimalom" (Dózsa u. 6.) és református templom (1953)