Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete

Lényegesen jelentősebb emberi — személyi — és ideológiai kapcsolatot jelentett BALOGH Edgár munkássága, szerepe s a közvetlen személyi kapcsolatokra is épült SWd-mozgalom közelebbi megismerése. Köztudomású GYÖRFFY István és BALOGH Edgár személyes kapcsolata. S mindezeken túl, talán a közvetlenebb érintkezési lehetőséggel is élve, már korábban, ha rendszertelenül is, élénk baráti és eszmei kapcsolat alakult ki a hazai és a szlovákiai fiatalságunk körében. A iS'ûr/d-mozgalom falujárása egyidejűleg egy korszerűbb, szociográfiailag is — és természetszerűleg szociológiailag is — lényegében sokoldalúbb szemlélettel jelentkezett ismereteink és gondolatformálásunk folyamán. A Márciusi Front, ez a sajátos szellemi és politikai mozgalom, ha nem is teljes egészében, a mozgalom szellemi és politikai egyéniségei jelenlétével fiatalságunk egyik mozgató erejévé vált. Jól tudtuk, hogy a Márciusi Front politikai mozgalom, s vezetői, szellemi irányítói közvetlen tevékenysége politikai cselekedet volt.

7 Az igaz, hogy számunkra elsősorban VERES Péter intelme és a levelében is kifejtett meghatározása, amelyeket más alkalmakkor szóval is hangoztatott, vált követendő példává. A Márciusi Front maradjon „...szociológiai, irodalmi, világnézeti irányító mozgalom, mert a mai politikában csak elposványodna a dolog. A magyar szellem és történelmi öntudat irányító és egyben felelősségre vonó forma legyen a front. Ehhez nem kell napi politika... A magyar értelmiségben, az igaziban, egy nagy arányú tájékozódási készség van kialakulóban. Az a fő, hogy a Márciusi Front ezt összefogja, irányt adjon neki."

s Tudományos életünk minden mozzanatát figyelemmel kísérő, a napi politikától óvakodó GYÖRFFY Istvánnak — emlékezetem szerint — ez a fölfogás nagyon közelinek tetszett, ha az oktatási, nevelési és szervezési kérdésekben nemegyszer, sajátos egyéniségének is megfelelően, jóval hatékonyabb és egyénibb megközelítéseket is figyelembe vett, s végső soron alkalmazott is. Lényegesebb és jelentősebb hatással jelentkeztek — elsősorban szűkebb baráti és munkatársi körünkben — az erdélyi falumunka, ifjúsági falujáró mozgalom eredményei, annak elvi és módszertani megállapításai, gyakorlati tapasztalatai, hatékony munkálatai és vitathatatlanul jeles eredményei. Mindenekelőtt VENCZEL József közleményeire, tanulmányaira és az 1981-ben megjelent gyűjteményes munkájára hivatkozom.

9 Ebben a kiváló, posztumusz kötetben újból megjelentek munkái, az erdélyi falumunka mozgalomról, szóló tanulmányai.

10 Részben VENCZEL József tanulságos munkáiból, közleményeiből már korábban is megismerhettük a jelentős erdélyi falujáró, falukutató mozgalomnak gyakorlati tevékenységét. Ezzel egyidejűleg a nagyhírű Dimitrie GUSTI professzor iskolájáról is értékes és hasznos tájékoztatást nyertünk, a román társadalomkutatás megalapozójának tevékenységéről, a szűkebb körének munkásságáról, így pl. többek között Henri H. STAHL professzortársadalomtudományi és művelődéstörténeti tevékenységéről. Úgy vélem, tanulságos lehet számunkra, ha ezzel egyidejűleg fölidézem VENCZEL József egyik értelmező és értékelő véleményét és állásfoglalását az akkori román társadalomkutatásról : „Gusti professzor, szociológiai gondolkodási rendszerének, valamint a monografikus szociológiai módszerének behatolása az erdélyi magyar tudományosság világába csak kedvező következményekkel járhat, mind a román nemzeti állam földjének megismerése, mind a magyar tudományos élet közötti szellemi kapcsolatok tekintetében. Es ugyancsak hasonlóképpen vélekedünk arról, hogy az erdélyi társadalmi valóséig megismerésére irányuló tevékenység kedvező hatást gyakorol az erdélyi magyar kisebbség polilitikai nézeteire is."

11 Ezzel kapcsolatosan még számos figyelemreméltó, jellemző ismeretanyagra kell fölhívni a figyelmet. A hazai és az erdélyi társadalomkutató munkákból elsősorban SZABÓ T. Attila és VITA Zsigmond tanulmányaira és összegző értékeléseire utalok.

12 VITA Zsigmond egy későbbi tanulmányában is figyelemreméltó megállapítást közöl, az — 1981-ben megjelent visszaemlékezésben — az Erdélyi Fiatalok, a Hitel, az Ifjú Erdély kortársi közleményeivel kapcsolatosan. VITA Zsigmond említi, hogy a. Táj- és Népkutató Központ munkájában részt vett „...Bereczky Sándor református teológus... a Hitelben megjelent cikkeiben a Györffy István professzor által megindított táj- és népkutatásról írt. Egyike volt azoknak, akik nálunk hamar felismerték Györffy István néprajzi munkájának összefüggő rendszerét és célkitűzéseit."

13 Tanulságosan egészíti ki a következőkben a hazai és az erdélyi falukutató mozgalom összehasonlításul is szolgáló értékelését BEKÉSI Géza ismertetése, jelezve, hogy a hazai és az erdélyi falukutató mozgalmak kölcsönös és szerves kapcsolata alapvetően meghatározó jellegűvé vált.

14 A Táj- és Népkutató Központ a későbbiekben, elsősorban GYÖRFFY István és szűkebb munkatársai irányításával folytatta tevékenységét. Az előző év Őszén megrendezett nagysikerű kiállítás hatása is változatlanul éltető és gyakorlati cselekménnyé alakult. Szinte egyidejűleg, az azonos szellemi magatartás, egyetemi előadások, szemináriumi megbeszélések kiegészítéseként is jelent meg GYÖRFFY Istvánnak a néphagyományról és a nemzeti művelődésről szóló, s előzőleg már kéziratban is közismertté vált munkája.

15 Végső