Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Vargha László (1904—1984) - KECSKÉS PÉTER: Vargha László és a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény
a régészetbe, a műszaki tudományokból a művészettudományokon át a magyarságismeretig. Szokás VARGHA László gyűjteményével kapcsolatban a pótolhatatlan és megismételhetetlen jelzőket használni. 9 Ennek megfelelően hívjuk fel a figyelmet egy gyűjtemény részre, egy kéziratra és egy dokumentációsorozatra. A MNÉGY fekete-fehér fényképnegatív törzsanyaga több mint 15 000 db-ot számlál. Az 1935—1965 között készült felvételek általában 6x6 cm méretűek, egyenként felvágottak és feliratozottak. Ebből közel 11 000 db VARGHA László saját felvétele, amiből a tíz legjelentősebb megye a következő, nagyságrendet jelző darabszámmal szerepel: Bács-Bodrog 500, Borsod-Abaúj-Zemplén 1700, Fejér 300, Hajdú-Bihar 300, Heves 1000, Kolozs 900, Nógrád 400, Pest 500, Szolnok 1000 és Veszprém 2000 felvétel. A 4000 db további felvétel munkatársaktól, barátoktól és hagyatékból származik, ebből CSÁNYI Károly 400, főként dunántúli felvétele, PADÁNYI GULYÁS Jenő 530 képe a Kisalföldről és a Duna—Tisza közéből, SAÁD Andor 130 Borsod megyei negatívja, és KISS Tibor 128 baranyai felvétele. Tudománytörténeti értékű a Magyarság Néprajza első kiadása tárgy- és névmutatójának kézirata, amit VISKI Károly a vállalkozás V. kötetének szánt 1937ben. Az anyagot — saját javításaival — 1945 májusában VARGHA Lászlónak ajándékozta, ami 1976-ban került legépelésre (535 oldal). Ugyancsak pótolhatatlanok azok a dokumentációk, melyek a szabadtéri múzeumok anyagát tartalmazzák. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 30 építményének korai felmérései és a tudományos tervezés teljes tudománytörténete megtalálhatók. Itt tanulmányozható 22 tájház, ill. helyben megőrzött falumúzeum felmérése, továbbá a bugaci pásztormúzeum és a borsodi regionális gyűjtemény terve. A MNÉGY, mint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum külön kezelt gyűjteménye saját költségvetéséből nem tudja megoldani az anyag teljes feldolgozását és kiadását. Ezért a központi kulturális támogatástól reméljük, hogy a leltározott gyűjtemény minél hamarabb bekerülhet a tudományos vérkeringésbe, megjelenhet katalógusa és hat kötetre tervezett corpus jellegű forráskiadványa.
