Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól

Utoljára szólunk a késó' eklektikus stílusú „svájci villák" mintájára készült ormokról, amelyek csak szórványosan fordulnak elo.

32 Megoldásuk rendkívül változatos, leginkább a részletformákkal jellemezhető. Ilyenek a sokszor íves, faragott végű, pusztán dekoratív szerepű gerendák, a lombfűrésszel készített, bonyolult mintákkal csipkeszerűen áttört deszkák és az átlós lécrácsok. Ezek a díszítések sokszor az újabb, de még hagyományos felépítésű faormokon is megjelennek (7. és 8. kép). A leírt alaptípusok ritkán fordulnak elo tisztán. Leginkább a sugaras ormok között találunk ilyeneket (13. kép), továbbá a csonka ormok között (9. és 11. kép). Leggyakoribb, hogy az orom felső részét egy vízszintes tagozat választja el. Az egyrétegű ormoknál ez a tagozat a fedélszék torokgerendájánál van, tehát szerkezeti eredetű (4. kép). Ahol azonban a díszítést egy második deszkaréteggel alakítják ki, az osztások már függetlenek a szerkezettől (5. kép). Az említett felső, háromszög alakú mező általában díszesebb az orom többi részénél. Sokszor látunk itt kis napsugár-motívumot olyan vidéken is, ahol ez egyébként nem szokásos (6. kép), vagy aprólékos fűrészelt díszeket, léc13. kép. Sugaras deszkaorom, Nyalka (Győr-Sopron m.), Fő u. 57. nak elo, néhol nagy számban is. Míg az állóhézagos és sugaras orom természetes szerkezeti forma, a napsugárdísz tudatos díszítő szándékra mutat. Ez a forma egyes mesterek működése és az építtetők igénye nyomán terjedt el. így Szeged kisugárzásának tekinthetjük a város környékén, de messzebb is, a Bácskában, a Tisza menti falvakban és mezővárosokban található napsugaras ormokat.

28 BÁLINT Sándor szerint a Szegedre járó vándorkereskedők és mesteremberek terjesztették el az ilyen díszes ormokat Szlovákiában.

29 Sok napsugaras ormot találunk az Alföld északi részén is.

30 A díszítés elsődlegességét jelzi, hogy míg az állóhézagos és a sugaras ormoknak nincs népi elnevezése, a napsugaras ormot napos, napsugaras, sugárdíszes, esetleg istenszemes jelzővel illetik.

31 A kazettás orom az előbbieknél valószínűleg újabb, és ismereteink szerint csak Pest környékén, elsősorban a fővárostól keletre gyakori, de sehol sem vált általánossá, az állóhézagos vagy sugaras ormok mindenütt többségben vannak. A kazettás orom lényege, hogy a díszítő deszkaréteg téglalap alakú mezőkből áll, amelyeket átlósan, parkettaszerűen rakott deszkákból alakítanak ki. Az egyes mezőket rátett lécekkel választják el egymástól, ez teszi kazettás jellegűvé az ormot.