Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól

lesztéseket sokszor lécekkel takarják, máskor hornyolt deszkát alkalmaznak. A deszkákon legtöbbször kisebb nyílásokat, szelló'zőket vágnak, amelyek dekoratív elemmé is válnak (4., 6., 7., 11., 12., 14., 15. és 17. kép). Ahol a padláson terményt tárolnak, az oromfalon gyakran feldobónyílás is látható. Ez az egyszerű szerkezet nem alkalmas aprólékos, finom tagozatok kialakítására. A napsugaras és a kazettás ormok szerkezete ezért úgy módosul, hogy a tetőszerkezetre a fent leírt módon gyalulatlan, sokszor hézagos deszkaborítást szögeznek, és erre erősítik fel az általában % collos (18 mm-es) deszkából készülő díszes burkolatot. E díszburkolat tagolása már független a tetőszerkezeti elemektől (5. kép). A tető mindig a deszkaorom fölé nyúlik, ami a fa eso elleni védelme miatt lényeges. A tető szegélydeszkái, széldeszkái — amit több helyen, így a Garam völgyében és a Kiskunságban is sárkány-deszkának hívnak — és az orom alsó részén a vízveto deszka egészítik ki a leírt szerkezetet. A faormoknak formai szempontból öt alaptípusát különböztethetjük meg: az állóhézagos (6—12. kép), a sugaras (13—15. kép), a napsugaras (16—17. kép) és a kazettás (18. kép) ormot, amelyekhez ötödikként a közvetlen városi hatást mutató, a késő eklektikus „svájci villák" megoldásait követő, igen díszes, de viszonylag ritkán előforduló faormokat számíthatjuk. Az állóhézagos deszkaorom a legegyszerűbb forma, amely mindenfelé előfordul. Lényegében ilyenek a nyugat-dunántúli díszes faormok is, de ugyanott egyszerű példák is találhatók. Gyakori a Kisalföldön, a MezŐföldön, az Alföld nagy részén, például a Kis- és Nagykunságban, a Sárréten, Bácskában.

25 Érdekes, hogy a csonkaormok mindig állóhézagosak (10—12. kép). A sugaras deszkaorom szintén nagyon gyakori, elsősorban a Kis- és Nagyalföldön és a palócoknál. Valószínű, hogy az ágasfás szerkezetű házakon alakult ki. Erre mutat, hogy a kutatások során talált, és a publikációkban fellelhető ágasfás épületek — ha deszkaormuk van — egyetlen kivétellel, mind sugarasak.

26 Az újabb sugaras ormok tengelyében található erőteljes függőleges tagozat is az ágasfa formai emlékének látszik. Legismertebbek a napsugaras ormok. Elsősorban a szegedi napsugárdíszekkel foglalkozik a szakirodalom,

27 ami nem jelenti azt, hogy máshol nem fordul6. kép. Állóhézagos deszkaorom, Kalocsa (Bács-Kiskun m.), Dózsa György u. 10.