Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - SIMÁNYI FRIGYES: Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve

7. kép. Utcakép a Fcrtőszéplak Fő u. 33—39. sz. lakóházakkal öt házból álló együttes, amely szerencsés módon épp a napsütötte, déli fekvésű oldalon maradt meg, és amely csonkaságában is képes elénk idézni a híres utcakép hajdani szépségét. A tanulmányterv természetesen az egyes épületekkel, ill. épülettípusokkal részletesen is foglalkozik. 1972-ben még meglevő' népi épületek között két alaptípust lehetett megkülönböztetni. A régebbi, közel 200 éves építési múltra visszatekintő épülettípusböi csak néhány maradt fenn. Ezek közül is kiemelkedett a már említett Petőfi u. 18. számú lakóépület. Műemlékileg védett, faluképi jelentőségű. Falazata földből készült, tetőzete náddal fedett, födémé fagerendás felső pallóterítéssel. Alaprajza hagyományos: szoba + konyha (falazott kemencével), kamra+istálló. Utcai homlokzata oromzatos, csonkakontyos, deszkázott, kétablakos, oldalhomlokzati ereszaljas. A falfelületek tapasztottak, fehérre meszeltek. Az utcai homlokzaton a lábazat sötétre meszelt, az ablakok felett szemöldök jellegű, csupán egy tapasztássávból álló, tagozat nélküli, kétoldalt függőlegesen lefelé elindított és kis díszítő motívummal lezárt csonkakeret van. Sima falsáv díszíti és zárja a homlokzatot felülről és két oldalról is. Az utcai kerítése újabb, viszont a kapu eredeti deszkaszárnyakkal, barokkos felső lezárással. A másik, az újabb épülettípus a meghatározója a védelemre érdemes házsoroknak is. A szóban forgó épületek szinte egy időben épültek a múlt század 60-as és 70-es éveiben. Ezek az épületek — néhány kivételtől eltekintve — egyazon típus variánsai, mely típus a maga idejében Fertőszéplak és Fertőszentmiklós térségében általánosan kedvelt volt. Az alábbiakban összefoglaljuk az épülettípus általános jellemzőit. Beépítés: A lakótelkek oldalhatáron álló, fésűs, fűrészfogas elhelyezésű, földszintes lakóépületekkel beépítettek. Az épületek téglából készültek. Alaprajzi elrendezés: Az utca felől a tornác első traktusa mint sarokpillérrel alátámasztott bejárati árkád a ház gyalogos megközelítését szolgálja. A kerítéskapu vonala a fűrészfogas beépítésnek megfelelően hátrább kerül. Ahol a fűrészfogas beépítést a telekadottságok nem teszik lehetővé, a kerítéskapu hátrahúzásával is biztosítják a kedvelt bejárati árkád kialakításának lehetőségét.