Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - MENDELE FERENC: Örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata

20. kép. Az Imre u. 36. sz. ház utcai homlokzata zadnak az első nagy tűzvésze után (1916. VII. 6.) jelenik meg a palatető. Ekkor égtek le az Imre u. 17. és 19. sz. lakóházak, valamint a 15., 17., 19., 21. és a 23. sz. házakhoz tartozó gazdasági épületek. Újjáépítésük során ezek palatetőt kaptak. Négy év múlva (1920. X. 7.) az újabb tűz a 28. sz. ház kertjében lévő szalmakazalból indult el. Az erős szél miatt percek alatt lángba borult a keleti sor nagy része. A leégett házak a felújításkor cseréptetőt kaptak. (A két tűzvészt tehát csak a jelenleg is nádtetős épületek vészelték át. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt 40 év alatt nádfedéssel lakóház nem épült.) A rk. templom tornyát 1929 óta fedi műpala és a hajó cserépfedése is ekkor készült. Előtte a barokk épület fazsindelyes volt. Helyenként sajtolt (hornyolt) betoncseréppel is találkozunk. Főleg a beszerzési nehézségek miatt a javításhoz, kiegészítéshez gyakran ezt használják. (Pl. Imre u. 33., az ereszvonal mentén, cca. 1 m-es szélességben.) Ennek a fedőanyagnak érdekes módon elég nagy múltja van, már az első világháború előtt is használtak, igaz a mainál sokkalta változatosabb színekben és formákban. Csak részben tartozik a vizsgált témához, s ezért csak jelzésként említem meg a falu számos helyén fellelhető szép asztalosmunkákat. Gondolok itt egyrészt a több helyen is látható fafilagóriákra (lásd 12. kép), még inkább pedig a lakóházak bejárati ajtajainak igényességére és változatosságára (24. kép).

26 Említést érdemelnek a homlokzati ablakok külső vasspalettái is, valamint a vasrácsok. Szép a két, 1818-ból származó, kŐbol faragott feszület. Az egyik a templomkertben áll, a másik az Imre u. 43. számú lakóház előtt. Mindkettőnél a szoborrész eredetileg festett volt, de ez mára erősen lekopott.