Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - MENDELE FERENC: Örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata

15. kép. Patakhíd mellvédje Nepomuki Szt. János szobrával (késő barokk, 1800 körüli) esetenként az oromfalak mellé (!) helyezett ollóágas is előfordul (Imre u. 21. számú lakóház). Az istállóknál és a kisebb gazdasági épületeknél az ollóágas általában középen helyezkedik el. Az egyeneságasos megoldás nagyon ritka és alapvetően csak a hevenyészetten összerótt melléképületeknél fordul elo, vagy utólagosan, ideiglenesen helyezték oda. Utólagosan készült az egyeneságas az Imre u. 2. és a 27. sz. lakóházhoz is, ahol a nagy teher következtében a nagyrészt elkorhadt tető megroggyant. A kiosztás szerint eredetinek mondható egyeneságas csak az Imre u. 29. sz. lakóháznál található. A fejlődés során (és a faanyag további megfogyatkozásával) a középszelcmen (taraj- vagy gerincszelemen) elmarad (Imre u. 4., pajta), ezért az ollólábak felső túlnyújtására már nincs szükség, és a két ferde támaszgerenda a gerincnél lapolással csatlakozik egymáshoz. Ez az „ollóágszerű" alátámasztás érthetően