Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - MENDELE FERENC: Örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata

készítenek (Imre u. 29., 45.), megjelenik a faszerkezettel készült ún. „fafilagória" (Imre u. 14. sz., 12. kép). A veranda megjelenése — mint további lépés — csak az 1930-as évek végére tehető. (A Balaton déli részén a veranda már korábban, a harmincas évek legelején megjelenik.) Ezt megelőzően a módosabb házaknál, ahol már-már kúriaigénnyel lépnek fel, kétoszlopos, timpanonos előteret építettek (Imre u. 36.). A fejlődés folyamán az így kialakult alaprajzi elrendezést JANKÓ „. . .német ház-nak. .." nevezi. „Örvényesen is megkülönböztetünk magyar és vincellér (sváb, német) házat, amaz sövényfalú, emez kőház volt... Ma már a magyarok is vincellérházat építenek."

14 VARGHA László szerint JANKÓ János „német háza" csak egy fejlettebb, polgáriasabb alaprajzi forma, s így ezt helytelen a német etnikumhoz kötni. Ugyanakkor a magyarság konzervatívabb magatartásával jobban megőrizte a hagyományos elrendezést, bár egyidejűleg, a JANKÓ által tévesen német típusnak nevezett s a fejlettebb alaprajzi elrendezés nemzetiségtől függetlenül is általánossá vált. Manapság ezen a vidéken ez a típus általánosan ismert és elterjedt.

15 Ellentmondásba kerül JANKÓ akkor is, amikor könyve további részében így ír : „Az örvényesi ház tornáca eredetileg végig oszlopos és boltíves volt. Először a tornác elejét falazták be, később az első két oszlop közti ívezeteket... egyetlenegy ívezet a konyha előtt maradt még, ám ha a tornác egészen be van falazva. .. akkor ez a ház már elvesztette a maga eredeti típusát."

16 A fejlődést tehát Ő is látja, de az eredményt mégis tévesen „német háznak" nevezi. A két típus megkülönböztetésére további érve, hogy a német háznál előforduló hármas homlokzati ablak magyar típusnál nem fordulhat elő, mert „.. .középen nem lehet ablak az ágasfa miatt !" Ezt a feltevését azonban további soraival cáfolhatjuk meg. „Az ágasfa szerkezet helyébe. . . ollóágas akkor lép. .. amikorra nincs erdó'sség" (fó'leg tölgyfa).

17 BÁTKY is azt tartja, hogy „.. .az ollólábak (ollóágas) divatját az ágasnak való faanyag megfogyatkozásával kell magyaráznunk. Ez tehát a tetőszerkezet-fejlődéssel magyarázható, ahol helyet kaphat vidékünkön az ollóágassal vagy csúcsfallal alátámasztott szelemenes tetőszerkezet is (13. kép).

18 b) Pajta (csűr), istálló, szín A pajta három egységből, ún. „fiókból" áll; alaprajzi 4. kép. Imre u. 36, Lakóház udvari homlokzata