Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - BÁLINT JÁNOS: A nemesborzovai harangtorony

Ezek után maradnak azok az időszakok, amikor elképzelhető a torony építése : a XVII. század második fele, az 1730—1750 és 1780—1800 közötti időszak. Számunkra különösen érdekes az első, mintegy 30 éves, és az utolsó 20 éves időszak, mely mindhárom lehetséges datálás időpontját magába foglalja. Az 1794. évet megjelölő források a fiatorony zászlóján levő évszámra hivatkoznak, mellőzik a magyarázatot, hogy miért gondolnak a XVIII. századi datálásra. Ugyanakkor néhány momentum határozottan ellene szól. A fiatornyokra 1895 elején helyezték el a toronygombokat, bizonyíthatóan. Az „A 94" jelenthette a toronygombok készítési idejét is. 1794-ben a feltehetőleg XVI. századi templom oly rossz állapotban lehetett, hogy a közösség, ha épít, inkább templomot emel, mint tornyot, érdekeinek 12. kép. A tiszacsécsei harangtorony megfelelően. Ebben az időben egy új templom építése már bizonyára elhatározott, és elsődleges feladat volt. Valószínűtlen, hogy egy „omladozó Isten Háza" mögé vadonatúj tornyot építsenek egyetlen harangjuknak. 1794. és 1809. a templom építésének kezdete közötti 15 év kevés idő ahhoz, hogy egy ilyen kis közösség a kőtemplom anyagi szükségleteit előteremtse. A templom elkészülte után 9 évvel építenek iskolát, ami akkoriban 40—50 Ft-ba, a templom árának tizedébe kerülhetett. KISS Kálmán adatai szerint a szatmári egyházmegye 1670-nel kezdődő jegyzőkönyvei válópereken kívül nem említenek semmit, csak 1764-ben a Téglás-birtok megvételét, továbbá 1810-ben a templom és 1827-ben az iskola építését. Azt nem tudni miért nem említi az ,,1680. táján" kitételt a toronnyal kapcsolatban. Mindenesetre, ha 1670-től Borzován torony épült 3 1 1 m

1

, I 13. kép. A lónyai harangtorony