Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR-HORN ANTAL: A mándi református templom

tési mód jelentős emléke. Ennek a középkor folyamán kialakult építőgyakorlatnak a néprajzi jelenségekre jellemző szívós továbbélése nem jelent retrográd irányt, csak azt, hogy amíg a körülmények — az építőanyag, a szállítási lehetőségek, a társadalmi igények —• lényegében nem változtak, a korábban jól bevált szerkezeteket és az ezzel együttjáró hagyományos formákat helyes érzékkel továbbra is alkalmazták. A mándi református templom festett berendezése, mint a hazai barokk stílus népies változatának egyik kiemelkedően művészi, egységes és épen maradt példája, szintén figyelmet érdemel. Az egyszerű, dísztelen, fehérre meszelt falfelületek hatásosan emelik ki a festett faalkatrészeket : a mennyezet, a karzatok, a szószék és a korona, a mennyezetes papiszék, valamint a padelők gazdag, színes formáit. A fehér falak és a sokszínű, de harmonikus festett berendezés művészi ellentéte adja meg a templombelső sajátságos, a szerényebb, vidéki református templomokra jellemző hangulatát (12—14. kép). A mennyezet kazettás kiképzésű. Az osztóbordák barokkos tagozásúak, a kereszteződésekben rozettával díszítve. A deszkázat kékeszöld, a tagozatok piros és fehér színűek. A kazetták közepét arany csillag díszíti (15. kép). A hajó közepe felett hat kazetta helyén alácsüngő, barokkos tagozású, többszínű, márványozott festésű feliratos tábla, helyi nevén láda, koporsó helyezkedik el. Felirata a következő: 1 7 Ezen Isten Háza építtetett a régi Templom nak hellyére a N, Mándi Reformata Sz. Ekkle sia tulajdon költségével, kezdődött építése, a Fel séges K. Consilium enge: delméből 1787dik észtbe végeződött 1790-ben Isten Ditsősségére. Die 20 Sepbe 9 0 A nyugati karzatot két vaskos, faragott és festett, korintizáló fejezetű faoszlop támasztja alá. A mellvédet faragott lizénák négy mezőre osztják. A lizénák felett végighúzódó magas, barokkos tagozású, márványozott párkány zárja le a halvány vörösbe hajló alapszínű, zöld, vörös, kék és arany színnel díszített mellvédet. Az említett négy mező tükrének pálcatagos, a sarkokon pajzsra helyezett karikákon átbújtatott keretezése a fémművesség hatására utal. A tükrök mellé kezdetleges, stilizált cédrusfát festettek (12. kép). A nyugati karzathoz hasonló a keleti karzat és a padelők díszítése is (13. kép). 14. kép. A szószék és korona eredeti helyén (1971) 15. kép. A kazettás mennyezet és a feliratos koporsó (1978)