Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

K. Csilléry Klára 60 éves - Köszöntő (Kecskés Péter)

K. CSILLÉRY KLÁRA 60 ÉVES Széles ívű tudós muzeológus pályája a képzőművészet és a művészettörténet felől indul. Ötödéves rajztanár szakos hallgatóként szakdolgozatát „Szökrönyök Sumonyból és Cserdiből" címmel írja. Később, 1951-ben muzeológusi diplomáját a szuhahutai faiparról készített dolgozatával szerzi meg, miközben a Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményének gyarapítását és kezelését bízzák rá. Csilléry Klára korai tanulmányaiban, cikkeiben és ismertetéseiben is a sokoldalú megközelítés igénye, a kultúrák történeti összefüggéseinek megértése, a bútorok készítési technikájának, stílusjegyeinek és használati módjának együttes szemlélete munkál. Egységes és céltudatos törekvés jellemzi kutatásait, melyeknek jelképes metodikája: az egyes tárgy életének feltárása az eszközegyüttesben, bútor a lakáskultúrában, az eszközök összefüggései a parasztgazdaságban és ízlésvilágban. Bővülő körökben vizsgálja az alkotás és elrendezés, a megvalósítás és átalakulás kérdéseit. Kárpát-medencei anyagot többször elsőként összegző, európai kitekintésű cikkei maradandó, a történeti, funkcionális és esztétikai tények és minőségek feltárására irányulnak akár datált, akár évszám nélküli tárgyakról, eszköztípusokról ír (ácsolt láda, bölcső, csuklós támlájú pad stb.). Teljességre törekvő gondos forráskritikával, a régészet és nyelvészet bevonásával sorakoztatja fel adatait. Ezután az empirikus és történeti forrásokat tematikai és kultúrtörténeti rendbe sorolja. Eredményeit, következtetéseit világos és szigorú logikai rend, valamint szakmai-emberi-etikai tartás — ami nála egyet jelent — erős kapcsai fogják össze. Munkásságának meghatározó törekvése a magyar és magyarországi bútor-, ill. lakáskultúra történetének összefoglalása, több vonatkozásban megvalósult és kiteljesedés közben van. Gondolunk itt elsősorban a XIII. századig érvényes hiányt pótló lakásés bútormonográfiájára és a Magyar Néprajzi Lexikonban megjelent, kötetnyi terjedelmű tárgyi és népművészeti anyagára. Csilléry Klára muzeológus törekvései is jelentős eredménnyel jártak. A Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményének gyarapítása és kezelése (1947—• 1975), a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Muzeológiai Osztályának vezetése (1970—1978) lehetőséget adtak arra, hogy kiállítások sorát rendezze, ill. felügyelete mellett gyűjtemények és állandó berendezésegyüttesek jöjjenek létre (a tiszaigari kiállítástól a Nemzeti Galériában volt bútorkiállításon át a Szentendrén megvalósult botpaladi lakóház berendezéséig). Munkájának elismeréseként kapta 1978-ban a Móra Ferenc Emlékérmet. Több ezer gyűjtött tárgyáról gyűjtemények szólnak. Kevesebben tudják, hogy az elkészült tárgycédulák („leíró kartonok") már ma is pótolhatatlan értékűek, kis publikációk szintjén igényesek és eszszészerűen tanulságosak. A pedagógiai alkatú Csilléry Klára kutató nemzedékeket irányító munkájával részben a tematikustörténeti feltárást, részben az életmódokat és életformákat megjelenítő, kiállítást rendező muzeológusokat nevelt és nevel. Az ő nevükben kívánunk néki erőt, egészséget ahhoz, hogy a magyarországi bútorközpontok újabb kori történetét és a népművészet alakulásáról szóló könyvét megjelentesse. Kecskés Péter