Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony és a Balaton-felvidék népi építészete (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Dunántúl tájegysége)

171. VAJKAI Aurél 1957. 95—107. VAJKAI Aurél is hangsúlyozza, hogy bizonyára sokkal több XVIII. századi kőépület áll még, amelyik nem datált. Az évszámos oromzatú kőépületek zöme azonban kisnemesi építtetőhöz köthető. 172. VAJKAI Aurél 1940. 20., Uő. 1959. 326., VARGHA László 1943. 24—25. 173. VAJKAI Aurél 1940. 20, Uő. 1957. 97, 98, 101, 106, 107. 174. VAJKAI Aurél 1940. 13—15. 175. VARGHA László 1964. 159, 162, BALASSA M. Iván 1977. 346. 176. VAJKAI Aurél 1959. 182—186, Uő. 1973. 96. 177. VAJKAI Aurél 1973. 93. Vannak azonban ilyenre is példák, pl. VAJKAI Aurél 1973. 86, 92, vagy a Nemesleányfalu, Akácfa u. 10. sz. ház SZNMAN 1672. Ilyen házaknál minden esetben volt a deszkafödémen füstnyílás, füstterelővel, vagy sárból épített vakkéménnyel. 178. VAJKAI Aurél 1957. 105—106, Uő. 1973. 86, 92, S. LACKOVITS Emőke 1980. 28. 179. A kereszt-mestergerendás födémszerkezet jelentőségére már BARABÁS Jenő felhívta a figyelmet a zalai füstösház ismertetése kapcsán. Területünkről ismert, datált előfordulásai: Nyírád, 1754.: SZNMAN 1466, 1545, Balatonszepezd, 1761, VAJKAI Aurél 1957. 102/29 ábra, Mencshely, 1766.: VAJKAI Aurél 1957. 103/33. ábra, Szentbékkálla, 1820.: SZNMAN 1774, Padragkút, 1825.: SZNMAN 1803. 180. VAJKAI Aurél 1940. 14—15, 20. Ez a tornáctípus is előfordult azonban már a XVIII. században is, mint egy 1739-ből származó szentgáli ház is bizonyítja. VAJKAI Aurél 1959. 187, 191. 181. VAJKAI Aurél 1957. 95—107, Uő. 1973. 90. 182. JANKÖ János 1902. 211—212, ÉBNER Sándor 1933. 3—7, HERKELY Károly 1940. 169—170, VAJKAI Aurél 1940. 311—315, Uő. 1959. 202—204. 183. JANKÓ János 1902. 211—212, ÉBNER Sándor 1933. 3—7, HERKELY Károly 1940. 169—170, VAJKAI Aurél 1940. 311—315. 184. VAJKAI Aurél 1940. 311. 185. Mindszentkálla, Tanács köz 5. SZNMAD 16, Nemesleányfalu, Akácfa u. 10. SZNMAN 1672. 186. PARÁDI Nándor 1979. 61, 62, 64. 187. VAJKAI Aurél 1940. 314, Uő. 1959. 202, 204. 188. ÉBNER Sándor 1933. 4, 8, BÍRÓ Friderika 1975. 79., FILEP Antal 1981. 72—73. 189. TÓTH János adatai szerint azoknál az őrségi házaknál, melyeknek füstösház eredetét a szokatlanul nagyméretű konyha bizonyította, a kemence sosem a szobával határos falnál, hanem az ellenkező oldalon volt (TÓTH János 1975. 34.). Ez nyilván csak a füstösházból átalakított lakóházaknál volt így. A már eleve kályhás szobával épült házaknál a közös fal mellé került a konyhai és szobai tüzelőberendezés, mint ez az őrségi, bakonyés Balaton-felvidéki házak többségénél is látható: JANKÓ János 1902. 212, VAJKAI Aurél 1959. 202—203., BÍRÓ Friderika 1975. 89. Egyedül ÉBNER Sándor közöl olyan adatokat a Bakonyból, miszerint a kemence leggyakrabban a szoba felőli fallal szemközti sarokban volt. A közölt képanyagban azonban nem találunk erre példát (ÉBNER Sándor 1933. 6.). 190. JANKÓ JÁNOS 1902. 210, HERKELY Károly 1940. 175, DOMANOVSZKY György 1943. 76—77. ILA Bálint—KOVACSICS József 1964. 289. 191. Mázatlan vörös kályhás kemencékről ír R. BRIGHT 1815-ben. SZERECZ Imre 1935. 51, JANKÓ János 1902. 210—221, HERKELY Károly 1940. 175. Egy mázatlan vörös kályhacsempe került múzeumunk gyűjteményébe Somlyóhegyről, lovas katona ábrázolásával. Hasonló darabot közöl: VAJKAI Aurél 1956. 80. Fekete mázas kis és nagy szemeskályhákról ír az 1755-ös Veszprém megyei limitatio. OL. P. 707. Zichy Lvt. Rtsz. 2000 Fasc. 202. 1—11. SZNMAH 2586. RASSY Tibor gyűjtése. 192. Zöld szemeskályha alkatrészek kerültek a múzeumba Szentgálról, Mindszentkálláról, Nemesleányfaluról; sárga fröcskölt szemeskályha darabjai Kapolcsról, barna kályhafiókok és rozettás csempék Mindszentkálláról. Cserépkályhák kerültek gyűjteményünkbe Szentgálról (mindkettő eredetileg kívülfűtős, rátétes díszű, egyiken 1881-es évszám) és Padragkútról. (Ld. : még Nemesvita: SZNMF 28 521—28 523, Tótvázsony: SZNMF 28 528.). 193. ÉBNER Sándor 1933. 2, VAJKAI Aurél 1940. 319., Uő. 1959. 204, 208. 194. VARGHA László 1943. 22—23, VAJKAI Aurél 1959. 202. 195. JANKÓ János 1902. 180—183, VAJKAI Aurél 1940. 32, Uő. 1959. 176, 194, 196, VARGHA László 1943. 17—18, FILEP Antal 1981. 71. 196. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 247, HOLL Imre 1979. 34. 197. VAJKAI Aurél 1940. 18—21., 324—325, Uő. 1959. 221. Márkó és Ajkarendek légifelvételét ld.: KOGUTOWICZ Károly 1936. I. XVIII. t. 198. VAJKAI Aurél 1959. 216, Uő. 1959a. 88. 199. JANKÓ János 1902. 181—182, VAJKAI Aurél 1964. 165. 200. JANKÓ János 1902. 183. Ilyen kúriák ma is láthatók még Kővágóörsön: Petőfi u. 14, Vörösmarty u. 12. sz. alatt (SZNMAN 1221, 1768.). 201. VAJKAI Aurél 1940. 334—335, Uő. 1957. 197—198, Uő. 1959. 172—175, 218—219, Uő. 1959a. 77—8. 202. MAKSAY Ferenc 1973. 23—24. 203. BAKONYI János 1940. 344. Német falvakban a közös udvaroknak is egy-egy falura jellemző igen egységes formája alakult ki (Erről ld. : 142. sz. jegyzetet) . 204. VAJKAI Aurél 1940. 69, 331—333, Uő. 1959. 221— 222. 205. A CSALOG Zsolt által készített telepítési tervet a terepadottságok és az azóta kiválasztott objektumok figyelembevételével 1981-ben módosítottuk. Az épületek kiválasztása ERDÉLYI Zoltán, CSALOG Zsolt, TAKÁCS Lajos, KECSKÉS Péter és H. CSUKÁS Györgyi nevéhez fűződik. 206. A szentjakabfai olajütőt ERDÉLYI Zoltán, a mindszentkállai porta építményeit és a szentgáli lakóházat CSALOG Zsolt, a kádártai lakóházat BÍRÓ Friderika, a nyirádi vízimalmot H. CSUKÁS Györgyi muzeológusok irányításával bontották. A tervező építészek: WISOLITH János, HEVESI Károly, SZÁLAI András voltak. 207. TAKÁCS Lajos: A mindszentkállai lakóház berendezési terve. SZNMAD 16. 208. CSALOG Zsolt bontási naplója és újraépítési javaslata, SZNMAD 16. 209. Pl. Mindszentkálla, Petőfi u. 6, 17, Fő u. 5, Kossuth u. 10. sz. lakóházak: SZNMAN 746, 747, 753, és OMF falukutatási anyaga. 210. CSALOG Zsolt, BALASSA M. Iván és H. CSUKÁS Györgyi gyűjtése: SZNMAD 16, SZNMAN 1445— 1446, 1486, 1126, 1774. 211. H. CSUKÁS Györgyi berendezési terve: SZNMAD 16. 212. Ld.: a 210. sz. jegyzetet. 213. Falifülke van rendszerint a tornácon, a tornácpillérrel szemközti falrészen, a konyhában és a szobában a közös falon a kemence, ül. a kályha közelében, s az istállóban a bejárat közelében. 214. TAKÁCS Lajos berendezési terve: SZNMAD 51. 215. Idézi: VAJKAI Aurél 1957. 88. 216. BÍRÓ Friderika bontási naplója: SZNMAD 51. 217. H. CSUKÁS Györgyi berendezési terve: SZNMAD 51. 218. ILA Bálint—KOVACSICS József 1964. 359—360. 219. MAKSAY Ferenc 1973. 273—274. 220. MAKSAY Ferenc 1973. 26—27, 276, VAJKAI Aurél 1959. 240, 269, 312—314. 221. VAJKAI Aurél 1959. 240. 323—326, MAKSAY Ferenc 1973. 276. 222. CSALOG Zsolt újraépítési javaslata: SZNMAD 36.