Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)
Tanulmányok - H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony és a Balaton-felvidék népi építészete (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Dunántúl tájegysége)
roîy é. n. II. 302—310., HERKELY Károly 1941. 55— 56., VAJKAI Aurél 1959. 23. 54. MAKSAY Ferenc 1973. 293,. Még századunk elején is ez volt a szentgáliak elsőrendű megélhetési forrása: TÁLASI István 1942. 165—166. 55. PÁKAY Zsolt 1978. 220. 56. FÉNYES Elek 1836. I. 479—480., VAJKAI Aurél 1964. 98—100. 57. JANKÓ János 1902. 236—239. 58. VAJKAI Aurél 1964. 94—95., Uő. 1966. 183—189, 191, 195, 198, 207—209, 221, 225. 59. ILA Bálint—KOVACSICS József 1964. 411, WALLNER Ernő 1968. 68,. 60. FÉNYES Elek 1836. I. 480. „Stájer kocsik" vitték a bort, ugyanezeken Stájerországból faárut hoztak. Több vöröstói ház, balatoncsicsói présház tetőszerkezet stájerországi vörösfenyőből készült, s az egyes iga is egy Stájerországból hozott darab nyomán terjedt el a kapálóekéhez. Köveskálon a a módosabb gazdák gyerekei közül többen voltak több évig cseregyerekként Stájerországban. H. Csukás Györgyi gyűjtése: SZNMAN 790. Vöröstóról került a Néprajzi Múzeumba a Nagyvázsony környéki módos szőlőgazdák lakásaiban gyakori stájer székek egy példánya: K. Csilléry Klára 1963. 127. 61. VAJKAI Aurél 1964. 119—120, 123, ILA Bálint— KOVACSICS József 1964. 44—45. 62. VAJKAI Aurél 1959. 67—69, ILA Bálint—KOVACSICS József 1964. 44, 388, 391, 414, MAKSAY Ferenc 1973. 275, HEGYI Imre 1978. 102. 117. 63. VAJKAI Aurél 1942. 113—123, Uő. 1975. 624— 632, ÉRI István 1968. 143—180, KATONA Imre 1978. 104, 109, 119—122, 125—128, 189—192, 211— 216, WÖLLER István: NMEA P 198 80. 1—110. 64. WALLNER Ernő 1937. 46—148. Szentgál 141,3 km 2-es határával szemben Felsődörgicse mindöszsze 1,9 km 2 kiterjedésű, s míg Almádiban és Nemestördemicen a népsűrűség 323/km 2 . ill. 262/km 2 . addig Gyulafirátóton csupán 27/km 2 , öskün 35/km 2 . 65. KIS Ernő 1905. 4—7., WALLNER Ernő 1937. 136— 139, VAJKAI Aurél 1959a, 51—52, MAKSAY Ferenc 1973. 258—259. 66. ERDÉLYI László 1908. I. 320—321, 619—621. 67. MRT. 2. 203, 324/34. tábla, ÉRI István 1969. 206. 68. HOLL Imre 1979. 34. 69. HOLL Imre 1970. 373—378. 70. Soros falvak Kádárta. Hegymagas, Raposka, Tördemic, Salfölde, Leányfalu, Barnag, Márkó, Fájsz, Csicsó, Jakabfa. Vöröstó stb. A Balaton-melléki falvakról: JANKÓ János 1902. 164". Az újonnan települt falvak utcái, telkei szabályosabbak, szélesebbek. Bakonyszentivánon. Bakonyszűcsön a telepítő földesúr megszabta, hogy a falu széles utcával, tágas telkekkel éoüljön (TLA Bálint—KOVACSICS József 1964. 125, VAJKAI Aurél 1959a. 220). 71. VAJKAI Aurél 1940. 337—340, Uő,. 1959a. 77—78, TTő. 1964. 156—157, MAKSAY Ferenc 1973. 95— 97. 107, 108. 72. RÓNA István 1973, 122—124, Uő. 1973. 70—71. 73. TAGÁNYI Károly 1896. I. 5. 74. MÜLLER Róbert 1979. 195. 198. 199. 75. ENTZ Géza 1956. 125—132, KOVALOVSZKI Júlia 1969. 235—251. 76. A csepelyi XV. század végére. XVI. század elejére datált kőház alatt és mellette is kerültek elő oölöovázas. sövényfalú házak, melyeknek uevancsak kívülfűtős, kályhás kemencéjük volt. Ezekben a kőháznál korábbi énületekben a konvhai szabadtűzhelyhez még a ház hátoldalán túlnvúló kemence is csatlakozott, hasonlóan az alföldi eervkorú házakhoz. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 237. 241, 77. ENTZ Géza 1956. 126—127., KOVALOVSZKI Júlia 1969. 237, 241. 78. JANKÓ János 1902, 189—206.. VAJKAI Aurél 1957. 89—91, 79. Az azóta már elbontott vilonyai paplak kapuján 1481-es évszám volt olvasható: MRT 2. 259. 80. ENTZ Géza már az alsóörsi udvarház ismertetésekor felhívta a figyelmet a balatonakaii présházpincékkel való szoros kapcsolatra. Ezek az épületek erősen lejtő terepre épültek, oromzati oldalukon, ahol a pince bejárata található, emeletesek, ereszoldalukon földszintesnek tűnnek. E XVIII—XIX. századi polgári, nemesi eredetű présházpincék a XV—XVI. századi kisnemesi udvarházak által megtestesített épülettípus több évszázados továbbélésérlő tanúskodnak (ENTZ Géza 1956. 13). 81. ENTZ Géza 1956. 127—128, KOVALOVSZKI Júlia 1969. 250. Továbbá: „Miske palota", Miske határnév Felsőörs határában.: MRT II. 92, 137., III. 39, 171, ERDÉLYI László 1908. 619—621. 82. A Veszprém megyében elkészült régészeti topográfia terepbejárásai során is számos helyen lehetett a felszínen regisztrálni középkori kőházakat, kályhaszemeket, csempéket. E házak többnyire a templom közelében helyezkedtek el, a falu kiemelkedő helyén. Többet fel is tártak közülük, sajnos részletes értékelésük még nem jelent meg. Kővágóörs — Ecsérpuszta, Dörgicse, Zirc). Régészeti Füzetek I. ser. 1. 19/1966. 63—64, 21/1968. 68—69, 22/1969. 76—77, KOPPÁNY Tibor 1979. 145. 83. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 246—247, 249, 250, HOLL Imre 1979. 35—50, PARÁDI Nándor 1979. 61—65. Ujabban Gyepűkaján mellett, Nagykeszi falu helyén tártak fel belsőfűtésű kemencés lakóházat. Rég. Füz. 33/1980. 104. 84. HOLL Imre 1979. 36—37. 85. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 246—247, 249, 250, HOLL Imre 1979. 33—35. 86. HOLL Imre 1979. 46—50, PARÁDI Nándor 1979. 65. 87. BARABÁS Jenő 1969. 339—346, SZENTMIHÁLYI Imre 1974. 103—173, Uő. 1980. 50—51, 53— 57, 106—108, TÓTH János 1975. 27—34, BÍRÓ Friderika 1975. 76—88, HOLL Imre 1979. 46—50. 88. A körmendi 1649. évi házösszeírás terminológiája alapján SZENTMIHÁLYI Imre is arra a következtetésre jutott, hogy a kályhás szobák megjelenése után is egy ideig még lakóhelyiségként funkcionált a kemencés helyiség, a korábbi füstösház. A körmendi összeírok ui. nem használták a konyha megnevezést, a füstöskonyhás házak helyiségeit is kályhás szoba, ül. füstös szoba névvel sorolták fel (SZENTMIHÁLYI Imre 1980. 50, 51, 54.). Osztrák, szlovén területen máig sok példája látható azoknak a nagyméretű füstös lakókonyháknak, melyek mellett kályhás szoba van: PÖTTLER V. H. 1978. 73—75, 108—110, 116—118. 89. HOLL Imre 1979. 41, 44—45, 49, PARÁDI Nándor 1979. 65. 90. PARÁDI Nándor 1979. 65.. K. CSILLÉRY Klára 1982. 275—276. Ld.: még BARABÁS Jenőnek a füstelvezetési módok elterjedését ábrázoló térképét: 1970. 278. 91. HÖLL Imre 1979. 48—50. Már BARABÁS Jenő utalt rá a zalai füstösház ismertetése kapcsán, hogy a füstösház korábban is több helyiségből állt (1969. 344.), Id.: még FILEP Antal 1981. 71. Ugyanakkor a XVII. században, mezővárosban is előfordult még szórványosan egyetlen helyiségből álló füstösház, amint azt az 1649-es körmendi házösszeírás bizonyítia. Az építtetők társadalmivagyoni helyzete erősen befolyásolta az építkezés színvonalát. így bármely korszakban számolhatunk különböző korú, fejlettségű házak egymás mellett élésével (SZENTMIHÁLYI Imre 1980. 105—110). 92. A csepelyi kőház alatt előkerült, azzal tájolásában egyező sövényfalú lakóházat, valamint a rendkívül gazdag leletanyagú kemencés házat is kisnemesinek határozta meg KOVALOVSZKI Jú-
