Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - RASSY TIBOR: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Történeti Adatgyűjteménye

mélyítését szolgálva, az új múzeum sokrétű, sajátos munkáját segítse. A gyűjtemény megvalósításához célhitel nem állt rendelkezésre, s így az évi költségvetés megfelelő rovatának szerény keretei között mozogtak lehetőségeink. Gyűjtőmunkánkat a múzeum feladataihoz igazítva, a rendelkezésre álló pénz, a napi munkálatok (épületkiválasztás, tudományos előkészítés, az egyes tájegységek tervezése, lakóházak berendezése) határozták meg.

5 Anyagi lehetőségeinket számbavéve, mindenekelőtt azokat a forráscsoportokat kívántuk átnézni, melyekben a parasztság tárgyi kultúrájára, vagyoni rétegződésére, életmódváltozásainak vizsgálatára vonatkozóan jól értékesíthető, néprajzilag is leginkább hasznosítható forrásokra számíthattunk. így mindenekelőtt a vagyonösszeírásokra, az öröklés természetes megszokott rendjétől eltérő helyzetekben létrejött inventálásokra (deficiens jobbágyok vagyoni összeírásai), licitátiókra, s általában a hagyatkozási eljárások során felvett leltárakra, becsülevelekre, árverési jegyzőkönyvekre, összeírásokra, vagyonjegyzékekre (consignotio-k) összpontosítva terveztük az anyaggyűjtést. Az első ún. próbakutatásra 1974 december végén és 1975 januárjában került sor a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban és a Debreceni Városi Levéltárban. A néhány napos kutatás eredménye több mint másfélszáz, nagyobbrészben XVIII. századi inventárium volt. Az anyagról a másolatokat a Kossuth Lajos Tudományegyetem xerox részlege készítette. További kutatásainkat általában a tájegységeket előkészítő munkához igazodva végeztük, s elsődleges gyűjtőterületünk ennek megfelelően a Dunántúl lett. így az eltelt nyolc év alatt az alábbi intézményekben folytattunk anyaggyűjtést: Zala Megyei Levéltár (Zalaegerszeg), Somogy Megyei Levéltár (Kaposvár), Győr-Sopron Megyei 2. sz. Levéltár (Sopron), Mosonmagyaróvári Levéltár, Győr-Sopron Megyei 1. sz. Levéltár (Győr), Veszprém Megyei Levéltár (Veszprém), a Győri Káptalan Magánlevéltára és a Győri Püspöki Levéltár. A fenti intézmények mellett állandó kutatóhelyünk volt az Országos Levéltár, s 1975—78 között a Hadtörténeti Intézet térképtára is.

6 A levéltári kéziratos források gyűjtésével egyidőben, már az első hónaptól kezdtük kiépíteni gyűjteményünk másik ágát is: a kartográfiai és történeti tervtári részt. Három év alatt folyamatosan elkészítettük az ún. Josephinische Auf name (Magyarország első katonai felmérése a mai Magyarország területéről) 1782—1785 között készült térképlapjait, s lemásoltattuk a térképműhöz tartozó ún. „országleírás (Landesbeschreibung) kéziratos, illetve gépelt szöveglapjait is.

7 Ugyancsak elkészült az 1829— 1866 között végrehajtott II. és az 1872—1884 között készült III. katonai felmérés szelvényanyaga is. E három felmérés a XVIII. század közepétől a XIX. század végéig másfél évszázados szélességben külön-külön, de egybevetve is kimeríthetetlen kincsesbányája számos tudományágnak, köztük a településtörténeti és agrártörténeti kutatásoknak is. A sokszáz 30 X 40-es méretű térképlap szelvényrendszerét oszlopok (Colonnel), ezeken belül arab számmal beszámozott szelvénylapok (Sectio) szerint dobozokban tároljuk. A gyűjteményhez szelvényezési táblák és a felmérési időpontokat mutató táblázatok, az anyagban való tájékozódást megkönnyítő segédletek tartoznak. Kartográfiai gyűjteményünk tárolási és használati rendszerét a Hadtörténeti Intézet Térképtárával azonos módon alakítottuk ki.

8 Az 1979-es évben másoltattuk le az Országos Levéltár, S 11, Kamarai tervek 380-as jelzete alatti kartográfiai munkát az ún. Kneidinger-féle atlaszt, mely 120 színes térképlapból áll. A kor földmérői közül is magasan kiemelkedő Kneidinger András kamarai mérnök 1767 és 1799 között általában a kamarauradalmakhoz tartozó településekről és határaikról készült mappáját, az előző három országos felméréshez hasonlóan, fekete-fehér fotómásolatokban, egynémely térképlapról színes diafelvételekben is őrzi gyűjteményünk.

9 E négy térképegység mellett igyekszünk folyamatosan lemásoltatni azokat a kéziratos térképeket, látképeket, tervrajzokat, amelyek múzeumunk által érintett településekről (belterületi térképek), a településen belül vagy annak környékén lévő építményekről (lakóházak, fogadók, kocsmák, pálinkafőzők, üzletházak, uradalmi épületek, műhelyek, malmok stb.), a település határáról, az abban lévő szőlőhegyekről, erdőkről, mezőgazdasági területekről (kataszteri, úrbérrendezési, birtoktérképek), a környék vízrajzi helyzetéről és úthálózatáról (folyószabályozási, ármentesítési, vízrajzi, kereskedelmi, postaúthálózati, közlekedési térképek) készültek.

10 Levéltári kutatómunkánk kezdetén már világosabbá vált, hogy muzeológiai munka szükségleteként a forráscsoportok körét ki kell tágítanunk a helytörténeti levéltári források irányába. Már a második évben megkezdtük a helyi jellegű levéltári anyagok kigyűjtését, tehát olyan történelmi jelentőségű, területi vonatkozású anyagokat, melyek egykét adott települést (falu, mezőváros) érintenek. Igyekeztünk kigyűjteni mindazokat a forrásokat, melyek a település, építkezés, lakáskultúra, állattartás, földművelés, szőlőtermelés, kézművesség, kereskedelem jelenségeinek értelmezéséhez és tudományos vizsgálataihoz történelmi tanulságot nyújthatnak. Ezeket nem csak az egyes tájegységek területére, de elsődlegesen azokra a településekre, családokra vonatkozóan is gyűjtöttünk, ahonnan múzeumi építményeink s az azokat létrehozó, birtokló tulajdonosaik származtak. A szakrális építményekre (templom, kápolna, keresztek, szobrok, s