Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - K. CSILLÉRY KLÁRA: Komáromi láda 1799-ből

JEGYZETEK 1. Sopronban a polgármester házában már 1767-ben leltárba vettek két ,,Commode-Kasten"-t (D. ASKERCZ Éva 1976. 136.). 2. D. ASKERCZ Éva 1976. 140. A „Commod-Kasten" az első szobában állt; ebben a lakásban ládát nem is jegyeztek fel. 3. VARGA Gyula 1970. 12. A „kommód 3 fiókra" a második szobában került feljegyzésre. 4. 68.194.99 ltsz. 5. 77.103.2 ltsz. Ugyanebben a gyűjteményben az időrendben következő ruhásszekrény zsámbéki (Pest m.) jobbágyleánynak készült 1808-ban; ez is virágozott (62.70.2. ltsz.). 6. 77.28.1 ltsz. Ismeretlen lelőhelyről. 7. Jellemző, hogy az 1873-as bécsi világkiállítás alkalmára Komáromban készíttetett és láthatóan nagy gonddal virágozott, cifrázott láda (K. CSILLÉRY Klára 1971. 34—35. kép) alkotója sem érezte fontosnak, hogy lábakkal is ellássa művét. 8. 63.85.233 ltsz. 9. 79045 ltsz. 10. 37263 ltsz., lásd HOFER Tamás—FÉL Edit 1975. 265. kép; DOMANOVSZKY György 1981. II. 53. lap, 11. kép. 11. 37264 ltsz. 12. Erre az „N VK" névjellel ellátott ládára nem csupán körben a fedelén, de a homlok- és oldallapok függőleges élei mentén is széles keretezést illesztettek fel (79528 ltsz.). 13. 71.22.3 ltsz. 14. Saját gyűjtés Német József komáromi (Komarno) asztalosmestertől (sz. 1879) 1955-ben, akinek 1843ban született édesapja, Német Márton asztalos „ládás" volt, azaz csak ezek készítésével foglalkozott. Német József szerint egy méter ládanagyságon felül volt szokásban vaspántokat alkalmazni. 15. Pl. az erdélyi főnemesi Lázár család XVII. sz. első feléből való ládája 175,5 cm (BATÁRI Ferenc 1966. 54—56. lap, 9. kép), egy ismeretlen házasulok címereivel díszített, 1650 körüli láda 176,5 cm (uo. 50—51. lap, 5. kép), az 1670—80 körül készült és a szepességi Csáky család címerével ellátott láda viszont 148 cm szélességű (uo. 48—49. lap, 1. kép). 16. Pl. egy körmöcbányai (Kremnica) 1650 körül készített láda 152 cm szélességű (BATÁRI Ferenc 1966. 50. lap, 3. kép), egy asztalosmester céhremekeként 1713 előtt készült nagyszebeni (Sibiu) láda 155 cm (ZILINSZKY-STERNÈGG, Maria 1966. 70. lap, 48. kép). 17. Az említett bölcskei 1774-es kisnemmesi kelengyeláda szélessége 101 cm. Más vidéken viszont nagyobb méretek is szokásosak voltak. így a Néprajzi Múzeum anyagából véve a példát: a csetneki (Stítnik, v. Gömör m.) Baltoss Mária ládája 1783ból 123 cm (94862 ltsz., lásd pl.: DOMANOVSZKY György 1981. II. 53. lap, 23. kép), a kalotaszegi Finta Ilonáé 1768-ból 114 cm (61.148.3 ltsz., lásd pl. uo. 60. lap, 27. kép), egy további kalotaszegi láda 1810-ből 115 cm széles (62.115.1 ltsz., lásd pl.: uo. 60. lap, 29. kép). 18. SZABOLCSI Hedvig 1972. 54—57. 19. SZABOLCSI Hedvig 1972. 81. lap, 114. kép. 20. A komáromi stílusperiódusokra lásd: K. CSILLÉRY 1980. 245—246. 21. TOMBOR Ilona 1968. 202. lap, VI. tábla. 22. TOMBOR Ilona 1968. 166. lap, IX. tábla; további részletekre lásd pl.: DOMANOVSZKY György 1981. II. 348—353. lap, 4—7. kép. 23. Az eddigiekben még nem említett példányok: 1799-ből Dusnokról (Bács-Kiskun m.), 71.112.8 ltsz., 1806-ból Alsónyékről (Tolna m.), 60.51.1 ltsz., mindkettőt lásd: K. CSILLÉRY Klára 1977. 17. lap, 1—2. kép; 1807-ből ismeretlen lelőhelyről, 71.114.17 ltsz. 24. 15462 ltsz. Ismeretlen lelőhelyről; lásd pl.: DOMANOVSZKY György 1981. II. 87. lap, 88. kép. 25. MILUTINOVITY, Vera 1959. 142. lap, 5. kép. 26. Néprajzi Múzeum 80354 ltsz., lásd pl.: DOMANOVSZKY György 1981. II. 74. lap, 55. kép. 27. Figyelemre méltó, hogy rokokó faragásos keretezésű mezőkkel díszítették 1799-ben Dunapataj (BácsKiskun m.) mezővárosban a módos jobbágygazda, Bikszegi Sámuel Judit leányának a viszonylag nagy méretű (sz. = 109 cm), a nemesi ládák járulékaival is ellátott és talán helyben készült ládáját is (Néprajzi Múzeum 68.155.7 ltsz.). 28. Meg kell azonban jegyezni, hogy a bölcskei és a dunapataj i ládán a keretek mélyített domború faragással kivitelezettek, míg a komáromiakon mindig vésővel kimetszve, köztük tehát a stíluskapcsolaton túl nincs közvetlen összefüggés. 29. Ma még nincs azonban adatunk arra, hogy már a XVIII—XIX. század fordulóján is specialista aszszonyok műve lett volna a „tarkázás", míg a faragás magukra a ládakészítő asztalosokra hárult, amint azt későbbről tudjuk (vö. : K. CSILLÉRY Klára 1972. 42—43.; KECSKÉS László 1978. 160— 162.). 30. Néprajzi Múzeum 68.13.1 ltsz.; sz. = 90 cm. Figyelemre méltó a banai (Komárom m.) Benicki Zsuzsanna ugyanebből az évből való ládája is, mivel helyi másolata a komáromi III. stílus ezen a szentgáli ládán is megjelenő változatának, a virágok körül azonban felfestett rokokó keretekkel (Néprajzi Múzeum 68.154.11 ltsz.). 31. A dunapataji módos jobbágyleány talán helyi eredetű 1799-es ládájának (lásd: 27. jegyzet) „urizáló" faragott keretezése azonban festett virágkompozícióhoz társul. 32. Míg a faragásdíszű korai komáromi ládák többsége egyszínűre festett, ezen a példányon a faragott elemeket fehér, vörös, zöld és sárga színezés emeli ki a sötétkék alapból. 33. Ne feledjük, hogy a mi 1799-es korai klasszicista faragású komáromi ládánk is a barokkból öröklődött pogácsalábakon áll. 34. SZABOLCSI Hedvig 1972. különösen 104—141. kép. A szerző arra is figyelmeztet ezzel kapcsolatban, hogy külföldön, így a franciáknál is hasonló volt a helyzet. A legelőkelőbbek lakásában ugyanis nem volt szükség ruhásszekrényre, mivel az öltözetet gardróbszobában tárolták, márpedig a mintalapok az ő igényeikhez igazodtak. „Mivel ... a divatteremtő központ nem ad mintát..., a szekrények fejlődése itt is lemarad az általános stílusváltozásban" (SZABOLCSI Hedvig 1972. 88—89.). 35. A hazai úri-polgári bútorokon a korai klasszicista ornamentika az 1810-es évekig maradt általánosan jellemző (SZABOLCSI Hedvig 1972. 125.).