Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

K. Csilléry Klára 60 éves - K. Csilléry Klára könyve: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei (Kresz Mária)

K. Csilléry Klára könyve: A MAGYAR NÉPI LAKÁSKULTÚRA KIALAKULÁSÁNAK KEZDETEI Csilléry Klára néprajzi kutatómunkája még 1943­ban kezdődött, amikor képzőművészeti főiskolás­ként, más művésznövendékekkel együtt részt vett az akkori táj- és népkutató táborok terepmunkájá­ban ŰJVÁRI Béla és KERÉKGYÁRTÓ Adrienne vezetésével. A székely Magyarnemegyén járt és az archaikus kultúrájú szilágysági Bogdándon. Nagy élményt jelentett számára 1945-ben önállóan vég­zett baranyai gyűjtése, amikor sok falut gyalogolt be, és számos ,,szökröny"-t örökített meg vázlatfü­zetében. A szekrény készítéséről azonban Baranyá­ban mit sem tudtak. Érdeklődése már akkor a geo­metrikus ornamentikára és annak eredetére irá­nyult. A Néprajzi Múzeumba kerülve 1947-ben VAR­GHA László a bútorgyűjtemény kezelését bízta rá. Nagy felfedezést jelentett ezekben az években egy eldugott falu a Mátra erdeiben, ahol még értették a fafaragás különböző módjait, a fejszével fűrész nélkül végzett bútorkészítést, ahol még csináltak ácsolt ládát. Szuhahuta (ma Mátraalmás) szlovák fafaragóinak munkájáról, életéről, fatechnológiájá­ról készült néprajzi szakdolgozata, s ezzel párhuza­mosan megírta első nagy jelentőségű, sokat idézett tanulmányát az ácsolt ládáról, amely 1950-ben fran­cia nyelven jelent meg, majd 1951-ben magyarul az MTA II. Osztálya Közleményeiben. Már készült arra a feladatra, hogy a magyar népi bútor történetét megírja egészen a kezdetektől a je­lenkorig. Elmélyült kutatása nyomán ez a feladat gigantikussá növekedett. A jelen könyv, amely kandidátusi dolgozata nyomán készült, a történet menetét a XIII. századig követi. A bútorok kiala­kulása mellett a hangsúly a lakás belső rendjére esik, a lakáskultúra egészére, a mindennapi és ün­nepi életmódra, életformára. Három nagy fejezetre tagolja a mintegy hat év­ezredet felölelő anyagot: I. A finnugor korszak, az i. e. VI—IV. évezredtől a II—I. évezred fordulójáig, a neolitikumnak megfelelő időszak ; II. Az ősmagyar kor, a török kapcsolatok és a nagyobb arányú állat­tenyésztésre való áttérés korszaka; III. A középkor korai szakasza, a honfoglalástól a tatárjárásig. Ezt a régmúlt időt csak különböző tudományok módszereinek együttes alkalmazásával tudja meg­közelíteni, interdiszciplináris módszerrel, mélyreha­tóan és szellemesen alkalmazva együttesen a tudo­mányágakat, hogy a szinte elérhetetlen távolságban levő messzeségeket elérje. Az alapszempont a mindennapi élet fő funkciói: a hajlék, a kerek kunyhótól az állandó épületig, az alvás, ülés alkalmatosságai, a berendezésmód, az otthon díszítése, házbeli bőrök és textíliák és ezek színezése, s végül a korai bútor ornamentikája. Módszerében jelentős hely illeti a nyelvészetet és ezzel karöltve a régészetet és az összehasonlító nép­rajz eredményeit. Főleg az első korszak rekonstruá­lásánál nélkülözhetetlen e három tudományág együttese, amint a kerek kunyhó rendjéről, majd a szegletes házról egymás mellé rendezett ásatási és néprajzi alaprajzok bizonyítják. Páratlanul gazdag az ikonográfiái anyag, pedig a hivatkozott ábrázo­lásoknak csak csekély töredéke jelent meg a kötet­ben. A korabeli szöveges források, versek, énekek is növelik a múlt életszerű felelevenítését. A bizonyí­tó anyagnál mindig a teljes filológiai pontossággal jár el, kitér arra, hogy egy adott forrás különböző kiadásai, fordításai mikor jelentek meg így, egzak­tabban tudja meghatározni a jelenségek feltűnési idejét, mint elődei. Minden gondolatnál megemlíti, hogy a korábbi kutatókkal mennyiben egyezik vagy tér el véleménye, nagy körültekintéssel érvel, vi­tatkozik, bizonyít. A kandidátusi dolgozat olvasmá­nyosabb volt, élvezetesebb, mert a sokszor nehezen követhető érvelés a jegyzetekbe került. A jelen kö­tetben azonban — a kiadó kívánsága miatt •— a jegyzetek mondanivalóját a fő szövegbe kellett be­leilleszteni, ez okozza az olvasás nehézségét. Jellem­ző, hogy a hivatkozott irodalom megközelíti az 1400 tételt, a jegyzetek száma pedig 2755. Nagyon hasz­nos, hogy tárgymutató is van, ez magyar könyv­nél ritkaság. Megkönnyíti az olvasást az alcímek feltüntetése, kár, hogy nem kerültek bele a tarta­lommutatóba. Bár 207 ábra követi a szöveget, gon­dos képszerkesztésben, milyen szép lett volna, ha sokkal több az illusztráció, s ha ezek között színes is lett volna. Javasoljuk, hogy új kiadásban az ere­deti kézirat szövege jelenjék meg gazdag illlusztrá­ciós anyaggal, hogy a könyv valóban díszmunka le­gyen, méltóan a tartalomhoz. A lakás legrégibb, legmaradandóbb eleme a la­kás rendje. Ez még a finnugor korszakban, a kúpos kunyhóban alakult ki, amikor ,,az emberek a föl­dön ültek, guggoltak, földre kuporodva dolgoztak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom