Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)
Előadások a szabadtéri múzeumokról - CZAJKOWSKI, JERZY: A földművelési módok bemutatása a szabadtéri múzeumokban
a) olyan munkaeszközöket alkalmaznak a talajelőkészítésnél (pontos másolat), amilyet egy meghatározott időszakban eredetileg is használtak, b) nem szabad műtrágyát szétszórni, kizárólag természetes trágyát, c) olyan igavonó állatokat kell befogni, melyekkel az adott helyen az adott időszakban dolgoztak (ló, ökör, tehén). 4. Vetéshez olyan vetőmagot használjanak, mely az egykorinak megfelel. 5. Az aratást olyan eszközökkel és olyan módon végezzék, mely az adott területen az adott időben használatos volt. 6. Mindezeknek a munkálatoknak az időtartamát pontosan meg kell határozni. Hogy a kísérletek végeredményét összehasonlíthassuk, azonos nagyságú területen analóg tevékenységet kellene végezni. Természetesen az egyszeri kísérlet nem adja meg a szükséges tudományos megalapozottságot. Csak többször ismételt kísérletek után látjuk meg a sikert. Azt gondolhatnánk, hogy a kapott eredmények nagy fontossággal bírnak olyan tudományágak területén, mint a gazdaságtörténet, néprajz, archeológia és szociológia. Ez az eredmény nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy pontosan megértsük a falusi gazdaság termelési folyamatát, a munka produktivitását és az ökonómiai egyensúly kérdését. (3. kép.) Az egész vállalkozás nagyon komplikált, még laboratóriumi körülmények között is, de tudományos szempontból fontos, azonban csak a szabadtéri múzeumban lehet végbe vinni, mert a mezőgazdasági kutatóintézetek nem érdeklődnek a múlt problémái iránt. ; Utaltam már arra, hogy ez az egész vállalkozás vitatható, mert az ilyen jellegű kísérletek ellenzői a következőkkel érvelhetnek: 1. A kísérletben felhasznált vetőmag nem pontosan felel meg annak, amit a valóságban használtak. 2. A mostani igavonó állatoknak más a teljesítőképessége. 3. A kísérletben közvetlenül részt vevő ember pszichikailag speciálisan beállított, nem dolgozta agyon magát és nem alultáplált, ugyanakkor nem tudja megfelelő módon használni a primitív munkaeszközöket. Ilyen és hasonló állásfoglalást még várhatunk, ezért a kísérletek előkészítéséhez több tudományág együttműködésére van szükség, és ebből az orvostudományt sem zárhatjuk ki. Ügy gondolom, jobb volna megközelítően pontos célokat kitűzni, mintsem kizárólag tudományos sejtések világában mozogni.
