Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Előadások a szabadtéri múzeumokról - VARGHA LÁSZLÓ: Eredetiség és rekonstrukció a szabadtéri múzeumban

IRODALOM Tanulmányommal kapcsolatos adatanyagot; a szakirodalom elérhető, íölnasznainató s a tovaooiaKoan íóinasznait teljes anyagát, ertnetoen, nem kozoinetjuK. igy mar eieve el Keii teKintenunk aaoi, nogy a néprajzi, a muzeoiogiai vonatkozású irouaioni meneu. a művelődéstörténeti es a művészettörténeti •— elsosoruan az építészettörténeti szakirouaiom, vegso soron a társtudományok Közvetlenül is kapcsolódó es erinw auatanyagat aKar aitaianosságoan, aKar egyes résziétemen is iolnasznaljuk, s megemlítsük, vonaca-ozu, a loinasznait es a megemlített írouaiom aaaiamaK a teteies szamDaveteiere, jegyzetszeru Hivatkozására ÖCIÍI gonaomatunk. J_.enyegeuen meg azok a toiieneti — eisosoraan muvelüüestorteneti, ui. néprajzi adatok sem KerulnetteK megemlítésre, amelyeK az eirnuit, s Közei lel évszázad alatt az altaianos eivi kerdeseK, a gyakorlati megvalósítás — az előadás, a tanulmány — gondolatara is Közvetlenül riatottaK. ElsosorDan azoKra a szaKirodalmi adatoKra és emlekanyagra gondolnatuiik és azoKat igazolásul is idéznetjüK, s Dizonyito erieivuKre is nivatKoznatunk, amelyeK a „szabadteri néprajzi múzeum"' tudománytörténeti érteimezeset es ertekeleset tanúsítják és szolgálják. Lényegében tehát azokra az ujaûb szemléletekre, a szemlelet iejlódeset is szoiga^o és újabb gondolatébresztő adatokra, példákra Kell mvatKoznunK, amelyek végül is, mint bizonyító erejű adatok, jelenségeK és cselekmények vizsgalataink szempontjaiból elengedhetetlenül szükségesek. Tanulmányomban elsősorban és alapvetően az ICOMOS „Falusi műemléki együttesek védelme" Konferencia — Conference „Secteurs sauvegardes ruraux" Colleque International. Budapest — Szombathely. 1977. június 23—29. — alkalmával megtartott előadásom anyagát vettem alapul. VARGHA L. : Művelődéstörténeti és építészettörténeti adottságok, hatások és stílusváltások a magyar népi építészetben. Az előadásomban elsősorban építészettörténeti szempontból foglalkoztam a magyar népi építészet vizsgálatával. Előadásom az ilyen jellegű és tárgyú vizsgalatnak mintegy tematikai vázlata. Egyes kérdéseknél, a rendelkezésre álló irodalom — s emlékanyag — alapján, mintegy kiemelt példára is utalva, a lengyel, a csehszlovák, a román építészettörténet azonos vagy hasonló jellegű és tárgyú emlékanyagára, sok esetben a közös eredetű és azonos tárgyi adottságokra és társadalmi jelenségekre is utalnak. Jól tudjuk azonban, hogy az ilyen jellegű és tárgyú kérdések és feltételezések sokkal mélyebb — összehasonlító és elemző — ismeretanyagot és annak szélesebb körű elemzését és értékelését követelik meg. A továbbiakban a tanulmány egyes fejezeteihez kapcsolódó, elsősorban azokhoz fűződő irodalmat közlöm, arra hívom fel a figyelmet, jegyzethivatkozás igénye nélkül. 1. Az eredetiség és a rekonstrukció kettőssége. — A szabadtéri néprajzi múzeumokra vonatkozó bibiliográfia legjobb s egyetlen magyar nyelvű összefoglalása KOVÁCS Z.: Szabadtéri néprajzi múzeumok. Bp. (1970.) 146. p. INDEX ETHNOGRAPHICUS. A Néprajzi Múzeum Könyvtári tájékoztatója. XI. — Tanulságos áttekintést nyújt, s összegezést jelentenek. A velencei carta és a magyar műemlékvédelem. Budapest. 1965. október 25—26. Az ICOMOS magyar tagozatának kiadványai. 1. sz. — Bp. 1967. 201. p. — Műemlékvédelem. Szerk. GERÖ L. XXI. évf. 1977. 2. sz. un. ICOiviü„Falusi építészeti együttesek védelme' Komerencia szama. 12ti. p. — A magyar népi műemlékek és a magyar szabadteri néprajzi múzeumok kérdéseivel loglalKozó irodalomból vö. a következőket. VARGHA L. : Magyar népi műemlékek. Magyar Építőművészet. Ili. évf. 1954. 7—9. sz. 211—218. p. 1. mell. — VARGHA L.: Magyar népi műemlékek. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi •— Történeti TudomanyoK Osztályának Közleményei. VII. K. 1955. 1. sz. 47—64. p. 1. mell. — VARGHA L.: A magyar Skansen. Ethnographia — Népélet. XLVIII. évf. 1937. 4. sz. 11. p. — VARGHA L. : A magyar szabadtéri néprajzi múzeum elvi és gyakorlati kérdései. — Magyar szabadtéri néprajzi múzeumi ankét. 1959. — Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi — Történeti Tudományok Osztálya Közleményei. IX. 1959. 3—4. sz. 325—367. p. 2 mell — TÓTH J.: A magyarországi népi műemléki kutatás, védelem és a szabadtéri néprajzi múzeumok. Műemlékvédelem. X. 1967. 2. sz. 43—46. p. — 'i. A2 interdiszciplináris kutatás szerepe és jelentőóége. ix keroes, a keraescsoport alapvető es részletes megközelítése messze tuinaiadja leiauatanikat. n,ií>^soruicui a keroes íoivetese lényeges es jelentós szamunkra. A. Kozólt irodalmi utaiasok es a kesoooicis.uen torteno mvatkozasok számos aikaiommai érintik es reszoen mar eiemzik is ezt a szemléleti igényt es koveteimenyt. Eisosoroan ket alapvető jelentőségű munkára htvjuK iól a ügyeimet. — MAJOK M. : AZ építeszet alaKuiasanaK es iejloaesének törvényszerűségei, íviagyar építőművészet. iV. eví. 19oö. 11—12. sz. ÚZÖ—áZö. p. — V. évi. 19otí. 1. sz. 29—32. p. — Az Építőipari es KözleKedesi iviuszaki egyetem üvKönyve. láp. 19o7. 32«—344. p. — M Ad OK M.: Az építeszet sajátszerűsége. Bp. 1967. 112. p. — Művelődéstörténeti es építészettörténeti szempontúul egyaránt rendkívül tanulságos szamunkra a már klasszikussá vált mú, amelynek a német nyelvű kiadását használtuk fel. GiEUlON, S.: Raum, Zeit, Architektur. Die Entstehung einer neuen Tradition. Ravensburg. 1964. 526. p. — Tanulságos öszszehasonlításul és kísérletnek tekinthetők a következő munkák: KECSKÉS P.: A történetiség elve és gyakorlata a szabadtéri néprajzi múzeumok létesítésében. (Kaposvár, 1976. június 25. Néprajz szakos muzeológusok továbbképzése. Előadás. Kézirat. 16. p. — VARGHA L.: A magyar népi építészet építészettörténeti vonatkozásai. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. II. K. 1959. 3—4. sz. 569—584. p. — VARGHA L.: Történeti stílusok a magyar népi építészetben. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei. X. K. 1964. 5. sz. 151—175. p. — VARGHA L. : Építészettörténeti szempontok a magyar népi építészet vizsgálatában. Az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. VII. k. 1964. 1—2. sz. 367—372. p. — VARGHA L. : A finn építészet népi hagyományai. Ulkomuseo — Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Helsinki. Magyar Építőművészet, XIV. évf. 1965. 3. sz. 52—56. p. — A történeti emlékanyag vizsgálati módszerére — alapvető szemléleti kérdéseire — a társtudomány területén számos kiváló példára hivatkozhatunk. Elsősorban KLANICZAY Tibor és JULOW Viktor művelődéstörténeti — irodalomtörténeti — munkáira hívjuk fel a figyelmet, valamint KOVÁCS Sándor Iván: Jelenlevő múlt. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 1978. 512.