Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - GUNDA BÉLA: Munkakunyhók a Balkán félszigeten

JEGYZETEK 1. NÉMETH J. A szerbek anthropogeográfiai tanul­mányai a Balkánon. A Magyar Földrajzi Társaság Gazdaságföldrajzi Szakosztályának Kiadványai, I. Budapest 1917. 2. NÉMETH J., i. m. 34. 1. 3. TOMIC Sy., Skopska Crna Gora. Antropogeografs­ka i etnografska studija. Srpski etnografski zbor­nik, knjiga V. J. CVIJIC (szerk.), Naselja srpkih zemalja, knjiga HI- Beograd 1905. 444—446. 1.; RHAMM, K., Die altgermanische Wirkgrube auf slawischen Boden. Zeitschrift des Vereins für Volkskunde, Jhg. 21. Berlin 1911. 48. 1. Az említett kaftarka-nak az eredeti jelentése a macedón nyelv­ben 'szalmatakaró a méhkas számára' (Recnik na makedonskit jazik so srpskohrvatski tolkuvanja, I. Skopje, 1961. 325. 1.). 4. PETROVIC A., Skopska Crna Gora. Srpski etnog­rafski zbornik, knjiga VII. Beograd 1907. 369—370. 1. 5. VASILJEVIC J. H., Ju z na stara Srbija. Kumanovs­ka oblast, I. Beograd 1909. 115. 1. 6. CVIJIC J., Balkansko poluostrvo i juznoslovenske zemlje, I. Beograd 1922. 371. 1. 7. FILIPOVIC M. S. Becarice i kucarice u Skopskoj Kotlini. Zbornik radova na III kongresu slovens­kih geografa i etnografa u Kraljevini Jugoslaviji 1930. Beograd 1932. 250—254. 1. 8. NOVEVSKA Z., „Kukjaricite" vo Skopska Crna Gora. Makedonski Folklór, VIII. k. Skopje 1975. 347—352. 1. 9. A sklapac ősi épületváz konstrukció (ang. cruk­construction), amely Nyugat-Európában már a neolithikumban ismert volt s emlékei ma is meg­vannak (TREFOIS C. V., Ontwikkelings geschie­denis van onze landelijke architectuur. Antwerpen 1950. 69—78. 1.). Hasonló váza van a Mezőségen (Erdély) a csűröknek (GÖNYEY S., Jármos csűrök az erdélyi Mezőségen. Tér és Forma, XIV. 2. sz. Budapest 1941. 27—28. 1.). 10. MARINOV D., Gradivo za vestestvenata kultúra v zapadna Balgarija. Sbornik za narodni umotvore­nija, nauka i kniznina, 18. k. II. Materiali. Sofia 1901. 26—27. 1.; RHAMM K, Der Verkehr der Geschlechter untern den Slaven in seinen gegen­sätzlichen Erscheinungen. Globus, LXXXII. k. Braunschweig 1902. 323. 1.; RHAMM K. Die alt­germanische Wirkgrube auf slawischem Boden. Zeitschrift des Vereins für Volkskunde, Jhg. 21. Berlin 1911. 51—52. 1.; HABERLANDT A., Die volkstümliche Kultur Europas in ihrer geschicht­lichen Entwicklung. In: G. BUSCHAN, Illustrierte Völkerkunde, II. Zweiter Teil. Stuttgart 1926. 438. L; FROLEC V, Die Volksarchitektur in Westbul­garien im 19. und zu Beginn des 20. Jahrhun­derts. Brno 1966. 136. 1. 11. FILIPOVIC M. S., i. m. 351. 1. 12. GRISELINI FR., Versuch einer politischen und natürlichen Geschichte des temeswarer Banats, Theil I. Wien 1780. 228. 1. 13. PETRESCU P., Studiul arhitecturii populäre din Banat. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilva­niei pe anii 1959—1961. Cluj 1963. 154. 1. 14. CHELCEA L, Despre „argea" instalatie de preluc­rat cînepa. In: Sesiunea de comunicäri stiintifice a Muzeelor de etnografie si artä popularä. Bucuresti 1969. 335. 1. 15. TIKTIN H., Rumänisch-deutsches Wörterbuch, Bd. I. Bukarest 1903. 93. 1. 16. CHELCEA I., i. m. 336. 1. 17. VLADUTIU I., Etnográfia romaneascä. Bucuresti 1973. 135—136. 1. 18. HABERLANDT A., Kulturwissenschaftliche Bei­träge zur Volkskunde von Montenegro, Albanien und Serbien. Ergänzungsband XII. (zu Jahrgang XXIII.) der Zeitschrift für österreichische Volks­kunde. Wien 1917. 136. 1. 19. MAIER R. O., Asezärile de cälive la aromînii din Albania. Revista de Etnografie si Folclor, IX. k. Bucuresti 1964. 186. 1. A gödörben elhelyezett lábí­tót említi HÖEG C. is (HÖEG C, Les Sarakatsans, II. k. Copenhague 1926. 144. 1.) — Az ülőgödrök és a szövőszék kapcsolatának több kérdését vizsgálja K. CSILLÉRY KLÁRA kitűnő tanulmányában (Az Árpád-kori veremház ülőgödre és a házbeli szö­vőszék kérdése. Néprajzi Értesítő LII. 1970. 59— 84. 1.). Lásd még K. CSILLÉRY K., A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest 1982. 203—208. 1. 20. CHELCEA I., i. m. 338. 1.; IORDAN I., Toponimia románeascá. Bucuresti 1963. 497—498. 1. 21. RUSSU I. I., Elemente autohtone in terminológia asezärilor si gospodärie. Anuarul Muzeului Etnog­rafic al Transilvaniei pe anii 1962—1964. Cluj 1966. 81. 1.; RUSSU I. I., Elemente autohtone in limba romána. Substratul comun romano-albanez. Bucu­resti 1970. 132—133. 1.; CIORANESCU A., Diccio­nario etimológico rumano. Tenerife-Madrid 1958— 1961. 36. 1.; POKORNY J, Indogermanisches Ety­mologisches Wörterbuch, Bd. I. Bern 1959—1969. 64. 1. 22. MEGAS G., The Greek House. Its Evolution and its Relation to the Houses of the other Balkan Peoples. Athens 1951. 23. Ezekkel a nyírségi veremházakkal már korábban is foglalkoztam (GUNDA B., Ethnographica Car­patho-Balcanca. Budapest 1979. 278—281. 1.), de DÁM L., figyelmét a Nyírség építkezéséről írt munkájában elkerülte (DÁM L., Lakóházak a Nyírségben. Studia Folkloristica et Ethnographica, 6. Debrecen 1982). 24. SZOLNOKY L., Alakuló munkaeszközök. Budapest 1972. 192. 1. 25. SCHIER Br., Hauslandschaften und Kulturbewe­gungen im östlichen Mitteleuropa. Göttingen 1966. 261. 1. Itt SCHIER Br. idézi Tacitus és Plinius közléseit. Ezek azonban nem mindig világosak és egyértelműek. Ugyanez vonatkozik Ammianus Marcellinus közlésére is (lásd 36. jegyzet). Tacitus (Germania, cap. 16) ; ,,soient et subterraneos spe­cus aperire eosque multo insuper fimo onerant, suffugium hiemi et receptaculum frugibus, quia rigorem frigorum eius modi locis molliunt, et si quando hostis advenit, aperta populatur, abdita autem et defossa aut ignorantur aut eo ipso fal­lunt, quod quaerenda sunt." — Plinius (Hist, nat. 19,1) : ,,in Germania autem defossi atque sub terra id opus agunt." 26. RAHM K., i. m. 1911. 46. 1.; HEILBORN A., Allge­meine Völkerkunde, Bd. I. Leipzigs — Berlin 1915,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom