Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN : Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tiszavidék tájegysége)

75. BALOGH Ilona 1935. 122. 76. SÁRKÖZI Zoltán 1975. 85. 77. Mezőkövesden az 1720-as évek első felében a becsült lakosságszám 1400-1500, 1784-87-ben viszont már 4622 lakosa van a városnak. KÁPOLNAI Iván 1975.402. 78. SZABÓ István 1969. 153-154. 79. GYÖRFFY István 1943. 58-59. 80. HOFFMANN Tamás 1975. 318. kk. 81. 1733-34-ben Montaj és Tetes - SÁRKÖZI Zoltán 1975.87. 82. KÁPOLNAI Iván 1975.427. 83. GYÖRFFY István 1943. 64. 84. KÁPOLNAI Iván 1975. 420. 85. KÁPOLNAI Iván 1975.402. 86. KÁPOLNAI Iván 1975.420. 87. GYÖRFFY István 1942. 166., az ugyancsak hajdú-város Hajdúböszörmény határhasználatáról ld. részletesen BALOGH István 1954. 441-457., BALOGH István 1955. 99-124. 88. HOFFMANN Tamás 1975. 323. 89. SÁRKÖZI Zoltán 1975. 87. 90. KOCSIS Gyula 1971. a. 19. 91. Általánosságban ld. MELCZER Gyula 1884.4. 92. WELLMANN, Imre 1972.41. 93. WELLMANN, Imre 1972. 64. Mezőkövesden a XVIII. század végén nagy valószínűséggel minden lakosra 2 hold megművelt föld jutott (KÁPOLNAI Iván 1975.420.). Mezőcsáton is, az 1770-es úrbéri rendezési tabellák és az 1784-87-es népszámlálás adatait összevetve (KOCSIS Gyula 1971. a. 18-22.) csak az a feltűnő, hogy magas a földnélküli zsellérek száma - ez viszont a szintén magas nemesi birtoklással lehet összefüggésben - és nem az, hogy kevés lenne a megművelt föld. így talán azok tudósítások, melyek Dél-Borsodban is az állattenyésztés túLsúlyát jelzik, egy, a XIX. század eleji gabonakonjunktúra utáni időszakos visszaesés állapotát jelezhetik, amikor viszonylagosan megnőhetett az állattenyésztés jelentősége. De ekkor már régen kialakultak a szálláskertek. 94. HOFER Tamás, idézi HOFFMANN Tamás 1963. 149. 95. Pl. Mezőkövesd, Szentistván, Mezőcsát, Tiszatarján, Igrici stb. 96. HERKELY Károly 1939.7. 97. HERKELY Károly 1939. 9. 98. HERKELY Károly 1939. 9. 99. Pl. 1837: Szérüs kert, 1838: Kert, Szérüs kert, 1858: szérüs kert, stb. SÁRKÖZI Zoltán 1858. 246. 100. így érthetetlen HERKELY Károlynak az a véleménye, hogy ,,Ezeknek megnevezése Mezőkövesdenólaskert..." és ,£z az elnevezés keveredik már a XVIII. századi jegyzőkönyvekben előforduló szérűskert elnevezéssel...", mely szerinte is a mezőgazdaság megnövekedett szerepére utal. HERKELY Károly 1939. 25. 101. KOCSIS Gyula 1971. a. 20. 102. Itt mondok köszönetet FÉL Editnek, hogy gyűjtéseit átnézhettem, és, hogy az adatok közléséhez hozzájárult. 103. Ld. erre még HOFFMANN Tamás 1963. 124. kk. és az , Adattár"-át, ahol a szérű, és ezen belül a szérűskert megnevezés földrajzi elterjedését vizsgálja, és ahol éppen Dél-Borsodból meglehetősen kevés adata van. 104. Pl. Mezőkövesd: HERKELY Károly 1938. 54-57. 105. GYÖRFFY István 1943. 117. 106. SÁRKÖZI Zoltán 1975. 119. 107. MÁL. 193.Fasc. 88. 108. MÁL. U. 453. Mező-Kövesd mező-városának térképe. 1873. évben készítette Holló Kálmán vállalkozó mérnök. 109. MÁL. 193. Fasc. 414. 110. SÁRKÖZI Zoltán 1975. 126. 111. A summás4íérdés összefoglalását bőséges mezőkövesdi adatokkal ld. SÁRKÖZI Zoltán 1972. 321. kk. 112. Pl. 1846: KOCSIS Gyula 1971. b. 106. 113. KOCSIS Gyula 1971. a. 25. 114. Pl. a Lazanyi-család háza, a Nagy család háza (Mátyás u. 35.). 115. Árpád u. 33. 116. Petőfi u. 46. 117. MÁL. U. 621. 118. GYÖRFFY István 1943. 63. 119. GYÖRFFY István 1943.66. 120. SÁRKÖZI Zoltán 1975. 82. 121. Dózsa György u. 18. - OMF Falukutatás 122. Jókai u. 26., Kossuth u. 48., Rákóczi u. 33. - OMF Falukutatás 123. KÓTHY Judit 1971. 100-101., 11. ábra 124. Tomap Mihály u. 3. 125. A bontást a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről BALASSA M. Iván muzeológus és THEISLERNÉ, MANDIK Ibolya vezették, közreműködött KÁLDY Mária. 126. TUZA Petemé, sz. 1896. válasza az „Épületfalak" - BALASSA M. Iván 1973. - kérdőívre 127. Pl. Tiszatarján, továbbá Mezőcsát: KÓTHY Judit 1971. 99.kk. 128. PAPP László 1931. 137. kk., de a Karcaghoz közeü Orgondaszentmiklóson is hasonló épületet ástak ki - SELMECZI László 1974. 50. 129. Kossuth u. 67. 130. Mezőkövesd - HERKELY Károly 1939. 11. 131. Gyóni Géza u. 26. 132. BODGÄL Ferenc 1957. 316-318. 133. BAKÓ Ferenc 1969. 262. kk. 134. Ld. a XX. századra vonatkoztatva VARGHA László 1947.119. 135. BAKÓ Ferenc 1969. 271-272. 136. BODGÁL Ferenc 1957. 316-318., BODGÄL Ferenc 1961. 221-222. 137. KÓTHY Judit 1971. 103., valamint a 11. ábra, bár ez semmiképpen sem lehetett az építéskori tüzelőberendezés a konyha hátsó részében lévő „berakott masina" miatt. 138. BODGÁL Ferenc 1961. 221-222. 139. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226. 140. HERMAN Ottó rajzát közű BAKÓ Ferenc 1973-74. 225. 141. BAKÓ Ferenc 1973-74. 225. - Szentdomonkos, Fedémes, Varsány - Nógrád m. 142. Pl. Fony, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a megnevezés elterjedésére ld. KÓSA László 1970. 89. 143. FÉL Edit gyűjtése, 1951. 144. BÄTKY Zsigmond 1941. 173. kk. 145. BAKÓ Ferenc 1973-74. 229., 12. á. - Poroszló, Ujlőrincfalva, Tiszanána, Tiszaszög. 146. KÓTHY Judit 1971. 98. 147. Honvéd u. 12. A bontást a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről BALASSA M. Iván muzeológus és BÁCSAY Péter építész vezették. 148. VARGHA László felmérése a Tölgyfa u. 19. sz. házról (NM. EA. F. 93.968), hasonlóképpen az Ilona u. 15. sz., egykor szintén „üstökös" ház - BÁCSAY Péter felmérése. 149. Mezőkövesd népi építkezésének és általában néprajzának irodalma meglehetősen bőséges, itt csak a legfontosabbakat használom, a továbbiakat ld. a SÁNDOR István összeállította ,A matyók néprajzi bibliográfiájá"-ban - megjelent GYÖRFFY István 1956. 193-205. 150. ISTVANFFY Gyula 1896. 67. kk. 151. Pl. FLUDOROVICS Zsigmond 1913., TÓTH János 1945.90., 91. kép., VARGHA László 1960. 98., stb. 152. Ez időnként szó szerint is megtörtént, mint FLUDOROVICS Zsigmond sokat idézett cikkében, aki hivatkozás nélkül be-