Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - KECSKÉS PÉTER: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve

JEGYZETEK 1. A cikk K. CSILLÉRY Klára: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete c. tanulmányának folytatása (HéE I 1980. 9-33.). Célunk volt a múzeum tudományos és szervezeti fejlődésének vázlatát adni a teljesség igénye nélkül, hiszen sok adat és kézirat még nem állhatott rendelkezésünkre. Ezúton köszönöm meg K. CSILLÉRY Klára és VARGHA László hasznos tanácsait, akik több irodalmi és tudománytörténeti értékű adatra hívták fel figyelmem. 2. BÁTKY Zsigmond 1906.10. és 18. 3. Az Országos Pécsi Mezőgazdasági Kiállításon felépítettek három, ormánsági, jászsági és kalotaszegi parasztházat 1907-ben. Vö.: BEREY Katalin 1978. 438-439. 4. CZAKÓ Elemér 1909. 335-347. és CHOLNOKY Jenő 1916. XII. 12. SZENTMIHÁLYI Imre szíves szóbeli közlése alapján: GÖNCZI Ferenc hagyatékában 1912-ből tervezet szól a ,,Göcsej-Hetési-Skansen" megvalósításáról. 5. TOROCKAI V1GAND Ede 1911.23. 6. DIÓSZEGI Vilmos 1972. 177-178. 7. DIÓSZEGI Vilmos 1972.180. 8. VISKI Károly 1931. 7. 9. VISKI Károly 1931. 11. 10. VARGHA László 1937. 330-340. 11. VARGHA László 1937. 339. 12. GYÖRFFY István 1939. 75. 13. GYÖRFFY István 1939.76. 14. GYÖRFFY István 1939. 77. 15. DOMANOVSZKY György 1940. 165-178. 16. A kiskunfélegyházi szélmalom, valamint a mikházi és dalnoki kapuk voltak a szabadtéri néprajzi gyűjtemény számára elsőként megvásárolt objektumok: vö. DOMANOVSZKY György 1940.178. 17. TÓTH János 1939. 158-161. 18. ZÁKONYI Ferenc 1942. 200-206. 19. ANTALFFY Gyula újságíró Karcagon a karcagi4iortobágyi földút mellett lévő egyik szélmalom mellé gondolta elhelyezni a madarászok és halászok készségeit, továbbá pákászkunyhót, szilajpásztorok enyhelyeit és szalmatetős óltanyát: vö. PÉTER László 1973. 38. 20. összefoglalóan utalunk az európai szabadtéri néprajzi múzeumokat országonként ismertető kézikönyvre: ZIPPELIUS, Adelhart 1974. Az erdélyi és romániai gyűjteményekre lásd még: BALASSA M. Iván 1971. 151-158. és FÜZES Endre 1973. 53-55. 21. HOFFMANN Tamás 19 70. 1 - 2. 22. ROMÁN András 1974. 5-9. 23. Néprajzi szempontból elsősorban VARGHA László, TÓTH János, TÓTH Kálmán és BORBÍRÓ Virgü munkásságára utalunk. Az építészeti oldalról részletesen: BEREY Katalin 1978. 434-453. 24. Település- és építészeti kutatások tudománytörténeti áttekintése: vö: FÖLDES László 1974.1-84. 25. HOFFMANN Tamán 1972. 6-10. és TÓTH Kálmán 1978.426-433. 26. Lásd példaként GÖNYEY Sándor mintegy 5000 fényképfelvételből álló népi építészeti anyagát. 27. VARGHA László szíves szóbeli közlése. 28. BALASSA Iván 1954. 10-11. 29. VARGHA László 1955. 47-64. 30. Lásd: Az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendeletet. 31. VAJKAI Aurél 1948. és TÁLASI István 1955. 32. GUNDA Béla 1954. 73-102. 33. KÁROLYI Antal - PERÉNYI Imre - TÓTH Kálmán VARGHA László 1955. 34. A falukutatás kezdeti eredményeiről: TÓTH János 1964.207-214. 35. A két diplomatervet IFJ. RIMANÓCZY Gyula és PUSKÁS Tamás készítette. Bővebben: VARGHA László 1959. 345. és két melléklet. 36. GULÁCSY Béla 1959. 37. VARGHA László 1958. 38. Az ankét teljes anyaga megjelent: MAGYAR SZABADTÉRI... 1959. 325-365. 39. ORTUTAY Gyula 1959. 333. 40. VARGHA László 1959. 333-346. 41. MAGYAR SZABADTÉRI ... 1959. 354-355. 42. A szakbizottság tagjai voltak: ERDÉLYI Zoltán^FÜZES Endre, SZOLNOKY Lajos és VARGHA László. 43. A két összekapcsolt téma megvitatásával a Minisztertanács ekkor a népi műemlékek tulajdonjogi kérdéseinek tisztázatlansága miatt nem foglalkozott. 44. A tanácskozásról: SZ: 1963. 623. Tágabb értelemben: VARGHA László 1963. 13-18. 45. VARGHA László - ERDÉLYI Zoltán 1963. 46. A Néprajzi Múzeum irattárában: 426(3)1965. 47. Ügyiratszám: 68927/1965, a Néprajzi Múzeum irattárában. 48. A Néprajzi Múzeum irattárában: 540/1966. 49. BARABÁS Jenő - SZOLNOKY Lajos 1967. 1-28. 50. A tervvázlat egyes építményeket kutatóponthoz kötve megnevez, nagyobb részt igényt jelez. A terv előkészítő munkájában a Néprajzi Múzeum munkatársai tereptapasztalataikkal és szaktudásukkal aktivan részt vállaltak: CSILLÉRY Klára, ERDÉLYI Zoltán, FÖLDES László, HEGYI Imre, HOFER Tamás, ISTVÁN Erzsébet, KODOLÁNYI János, K. KOVÁCS Péter, KRESZ Mária, MOLNÁR Balázs, MOLNÁR Mária, MORVAY Judit, MORVAY Péter és TAKÁCS Lajos. 51. BARABÁS Jenő - SZOLNOKY Lajos 1967. 29. 52. A pályázat teljes szövege: OMF 1967. 1-78. 53. A négy szakbizottságból álló Bíráló Bizottság elnöke DERCSÉNYI Dezső, a néprajzi és múzeumi szakbizottság tagjai ERDÉLYI Zoltán, FÜZES Endre, MEZŐSI Károly, SZOLNOKY Lajos és VARGHA László voltak. 54. A pályázat értékeléséhez: VARGHA László 1968. 1217., GULÁCSY Béla 1968. 25-29. és ROMÁN András 1968. 181-184. 55. KOVÁCS Zoltán 1968. 1-146. 56. 1970. januárjában hét muzeológus, öt műszaki munkatárs, további hét szakalkalmazott (restaurátor, adattáros) dolgozott az Osztályon. 57. Az egy-három fő objektumból ül. telekből álló építménycsoportokat nem lehetett településképi és településszerkezeti egységbe fogni. 58. Vö.: HOFFMANN Tamás 1970. 2-6. Uö.: 1975. 362-365.