Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - K. CSILLÉRY KLÁRA: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete

csen okunk kételkedni. Meg kell azonban jegyezni, hogy az általa említett négy nemzetiségi teleknek JANKÓtól közölt alaprajzán viszont ott szerepelnek a szükséges melléképületek is (vö.: JANKÓ János 1897. XXVIII, XXX, XXXVIII, XL. kép). Ebbó'l pedig arra kell következtetnünk, hogy JANKÓ az épületkiválasztási utak eredményeként megszerkesztett ideális terveket rajzoltatta át a néprajzi faluról megírt kiadvány céljára. A csángó portát, ahol az alaprajzról is hiányoznak a gazdasági épületek (JANKÓ János 1897. XXIV. kép) ebből a tekintetből nem lehet figyelembe venni, minthogy, miként tudjuk, JANKÓ ennek a kiválasztásában nem vett részt és a telekbeosztást a kiállítás alapján közölte. 147. BUNKER, Johann Rajnard 1897b. 107-108. 148. JANKÓ János 1897. 36.: „Az istálló .. mindig a teleknek a lakóházzal átellenes részén épül. ... A kiállítást a matyó telek keskeny volta azonban arra kényszerítette, hogy ólat a berendezéstől eltérően a telek mélyén, az utczával szemben állítsa fel." 149. JANKÓ ezt a csűrt is leírja a telek építményei között, az eredeti telekterv bemutatásával (JANKÓ János 1897. 68. lap, XXII. kép). 150. BUNKER, Johann Rajnard 1897^101; vö.: BALASSA M. Iván 1972. 9-10. kép. Tanulságos a BUNKER általa a székely telekről közölt alaprajz egészének a JANKÓ kötetében bemutatottal (1897. XXII. kép) való egybevetése is, miáltal jól érzékelhetővé válik a téglányalakú, nagy udvarral számoló terv és az ékalaku kis portán létrehozott megvalósítás közti különbség. 151. KOVÁCS Gyula 1897a. 261. 152. Ezt mutatja a csökölyi ház és az ennek alapján készült rajzok, nemkülönben a vereckei házainak az összehasonlítása, vö.: BALASSA M. Iván 1972. 559. lap, 5. és 6. ül. 7. és 8. kép, továbbá: JANKÓ János 1897. I., ül. XXXV. kép. 153. A BUNKER által számos házról és telekről adott méretarányos alaprajzok segítségével — aki a főbb méreteket is megjelöli - ez keüőképpen érzékelhető, így a vereckei ház esetében is; lásd: BUNKER, Johann Rajnard 1897b. 96. kép. 154. JANKÓ János 1897. 16. 155. Vö.: BALASSA M. Iván 1972. 14. és 15. kép és JANKÓ János 1897. XLVII. kép. 156. BUNKER, Johann Rajnard 1897b. 99-100.; vö.: JANKC János 1897. XXXII. kép. 157. JANKÓ János 1897. 9.: „csak meüékesen terjeszkedtünk ki a berendezés és alakok leírására is, mely külön muzeális feldolgozás tárgya fog lenni." 158. HABERLANDT, Michael 1926. X. tábla. 159. BUNKER, Johann Rajnard 1897a. 16-17. és 21-22. 160. JANKÓ János 1897. 8. 161. SCHMIDT József 1897. 383-384. 162. EA. 940: 33; vö.: BALASSA M. Iván 1972. 571. 163. így pl. A Magyarság Néprajza II. kötetében (Bp. 1942. 314), a Magyar Népi Díszítőművészet c. kötetben (Bp, 1954. 113-114. kép) és legújabban a Magyar Néprajzi Lexikon I. kötetében (Bp. 1977. 680. lap, 1. kép). - A nevezett ácsolt láda, a Néprajzi Múzeum 22.466 ltsz. tárgya, 1896-os évszámából ítélve, egyenesen a kiállítás nógrádi háza számára készült, mindenesetre azonban a helyüeg szokásos módon, több más darabbal együtt előálh'tva, amiről az utólagos összerakás megkönnyítésére alkalmazott jeüegzetes jelek tanúskodnak. 164. Lásd: BÁTKY Zsigmond 1906. 48/6. tábla és 156. lap; DOMANOVSZKY György 1964. 9-10. kép; K. CSILLÉRY Klára 1972. 7. lap és II. tábla. 165. EA. 940: 109-110. 166. VAJKAI Aurél 1959. 218. 167. A háznak és kerítésnek JANKÓ Jánostól ugyanakkor készített fényképét lásd: VAJKAI Aurél 1959. 116. kép. 168. Építészeti Szemle 1895. 122, 264; SCHMIDT József 1897. 93; BÁLINT Zoltán 1897. 46. Ugyancsak Kerékjártó József építette fel az Abauj, a Vas, a Zala és a Kolozs megyei házat, továbbá például a kiállítás IV. főbejáróját is. 169. Vö.: BUNKER, Johann Rajnard 1897b. 108. A BUNKER által leírtak azt bizonyítják, hogy végül a kiállítási telken egyedül az istálló készült el üy módon felálÜtva, a melléje tervezett kamra és pajta, valamint a házzal szemközt elhelyezni kívánt marhaistáüó megépítése viszont elmaradt. Lásd még: VAJKAI Aurél 1959. 217, 218. 170. SCHMIDT József 1897. 383. 171. EA. sz.n. igazgatósági iratok. A tétel kijegyzését BALASSA M. Iván végezte, akinek az anyag átengedéséért ez úton is köszönetet mondok. 172. Lásd: K. CSILLÉRY Klára 1972. III. tábla. A szentgáh háznak a bútorai közül több más jeles példány is közlésre került az idők folyamán, lásd pl.: BÁTKY Zsigmond 1906. 48/10, 49/2, 50/10, 50/12. tábla és 158, 162-163. lap. 173. Jelentés 1895. 52. 174. KOVÁCS Gyula 1896a. 271; BUNKER, Johann Rajnard 1897a. 12; 1897b. 86. 175. 1873-ban ugyanis tűz ütött ki a vorarlbergi házban, aminek következtében megsemmisült az ott berendezett kiállítás. Lasd: Képes Kiállítási Lapok Üj folyam 1873. 16. 176. A bábucsoportokon kívül helyenként kitömött háziállatokat is elhelyeztek, így a veszprémi házban egy macskát, amint erről a felvett leltár is tanúskodik; vö.: KOVÁCS Gyula 1896b. 272. 177. A tervezés korai szakaszában, 1894-ben még kérdéses volt, hogy a „ház lakóinak típusa elevenen vagy hű bábokon" kerüljön-e bemutatásra, majd még abban az évben megszületett a döntés az együttes szerepeltetésükre. Lásd: Jelentés 1895.101102. 178. WL[ISLOCKl] Hfenrik] 1893. 69. 179. Vö.: KOVÁCS Gyula 1896a. 271-272.; SCHMIDT József 1897. 235-236. 180. Új idők 1896. 545-546, 551. 181. Vasárnapi Újság 1896. 616. Ezt az adatot BALASSA M. Iván volt szives rendelkezésemre bocsátani. 182. Új idők 1896. 524-525. 183. KOVÁCS Gyula 1896b. 184. SCHULLER Gusztáv 1896; vö.: JANKÓ János 1897. 9. 82-86. 185. A már BANCALAR1 által helyesebbnek ítélt és eredetteóriákat nem sugalmazó „középeurópai" megjelölést JANKÓ, bár ismerte ugyan - akárcsak BUNKER -, de nem alkalmazta; vö.: JANKÓ János 1897. 127; BUNKER, Johann Rajnard 1897a. 13. 186. G - L (H. GAÁL Adorján) 1897. 403-404.