Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN : Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tiszavidék tájegysége)

13. kép. Mezőkövesd, Honvéd u. 12. sz.: lakóház utcai homlokzata, az ágasfán az üstök öt tartó könyökfa becsapolási helye A város halmazos lakómagjában álló lakóház pontos datálását nem ismerjük, de mindenképpen a XIX. század első felében épült, nagy a valószínűsége, hogy ennek az ötven éves időhatárnak inkább az első, mint a második részében. Ez az épület is alapozás nélküli volt, padlószintje nemcsak az időközben esetleg feltöltődött utcaszintnél, hanem az udvar szintjénél is mélyebben húzódott. Szoba-konyha-kamra és szín beosztású volt, melyek közül a bontás időpontjában már a szín nem állt, csak egy falcsonk jelezte az emlékezet mellett egykori meglétét. Ez a ház is vályogtéglákból épült, és a falkutatások egy érdekes, számunkra megmagyarázhatatlan eredményt hoztak. A hátsó hosszú homlokzat, valamint az utcai homlokzat, a keresztfalak, és az udvari homlokzat első része egységes, azonos vályogtéglákból készült. Ugyanakkor az udvari homlokzaton, a bejárati ajtótól 40 cm-re hátrafelé, de még a harántfal bekötése előtt ez az egységes vályogfal megszakadt, és egy éles vonallal egy másfajta vályogtégla következett, melyből az udvari homlokzat hátsó része épült. A sárgerendák valószínű, hogy bontott anyagból készültek, és az udvari homlokzaton egymással párhuzamos, illetve egymáson fekvő lécek helyettesítették ezt az épületszerkezeti elemet. A sárgerendák utcai homlokzat felőli végei másodlagosan, már beépítés után lefűrészeltek voltak - ez is az üstök egykori meglétére utal. (13. kép). A födém tartószerkezete mestergerendából és keresztgerendákból állt. A mestergerendák végei, illetve felfekvései ezen épület esetében is alátámasztottak. Az utcai homlokzatnál a mestergerenda egy alája helyezett vízszintes deszkán nyugodott, a szoba és konyha közötti falból előkerült a függőleges támasztógerenda, hasonlóan a második és harmadik helyiség falában is megtalálható volt egy Üyen oszlop. A mestergerenda a szobát és a konyhát érte át, a harmadik helyiség mestergerendája — mely gyengébb anyagból készült, a konyha és kamra közötti fal kamra felőli síkjától nem messze volt rálapolva és faszeggel hozzáerősítve az előbbi gerendához. A kamra mestergerendája a negyedik helyiség felőli fal előtt elhelyezett oszloppal szintén alá volt támasztva,