Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - BÍRÓ FRIDERIKA : Zala- és Vas megye paraszti ház- és lakáskultúrája a 19. században (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Nyugat-Dunántúl tájegysége)

kamra közötti válaszfalat a kéménynél is később építet­ték, míg a kémény tégláinak kötőanyaga sár, a válaszfal tégláit habarccsal (mész és homok) ragasztották össze. A födémdeszkázat bontása közben a kémény mellett, az 1. kamra fölötti mennyzetrészen egy négyszögletes nyí­lást találtunk. Feltételezhető, hogy a téglakémény építé­se előtt itt egy deszkakémény volt. Az egylégterű konyhának három ablaknyílása volt, mindhárom tolitus megoldású. Kettőt — a konyhában és a kamrában — máig használtak, egyet pedig — a befala­zott ajtónyílás mellett — beszögezve találtunk. Az 1. kamra hátsó (É-i) falába vágott ablaknyílás későbbi ké­szítésű. A 2. kamrát szintén később építették, amit az össze nem függő épületszerkezetek igazolnak. Toldott a talp­borona és toldottak a falboronák. A falboronák a válasz­fal mellett álló gerendába vannak zsilipéivé. Toldottak a külső koszorúgerendák és az.l. és 2. kamra válaszfala fölött toldott a szelemen is." 31 A bontási naplóból világosan kitűnik, hogy egy töb­szörösen átépített épülettel van dolgunk. Hogyan épít­sük fel? Rekonstruáljuk-e az eredeti állapotot, vagy bon­táskori állapotának megfelelően állitsuk-e fel? A jogosan felvetődő kérdésre újraépítési javaslatunkban az alábbi választ adtuk: „Újraépítéskor a lakóház bontáskori állapotát vesz­szük figyelembe. Azt, hogy nem építéskori állapotában építjük fel, a következőkkel indokoljuk: a.) A IX. táj­egység legtöbb épülete (IX-7-1; IX-8-1; IX-9-1; IX—6-1, valamint a IX—1—1 lakóházak) mind a 19. szá­zadi nyugat-dunántúli füstöskonyha típusokat reprezen­tálják. A IX—1—1 sz. lakóház részben rekonstrukció. Ha kondorfai lakóházunkban is az eredeti füstöskonyhát rekonstruálnánk, tájegységünk épületei egyhangúvá vál­nának, ill. azonosakká. Nem tudnánk érzékeltetni a terü­letünkön előforduló tüzelőberendezés-változatokat. La­kóházunk konyhai tüzelőberendezése a nyugat-dunántúli füstöskonyhák fejlettebb típusát, a részben füstteleni­tett, szabadkéményes konyhatípust képviseli, amely te­rületünkön a múlt század első évtizedében kezdi kiszorí­tani az uralkodó füstöskonyhákat, főként középületek­ben, iskolákban, kocsmákban, paplakbán. Lakóházunk­ban a 19. század második felének megfelelő falusi iskolát rendezünk be. b.)A lakóház bontáskori állapotának felépítésével be tudjuk mutatni a lakóház külső- és belső átalakulását épí­tésétől - fejlődésének egy olyan szakaszáig, amely a nyugat-dunántúli konyhai tüzelőberendezés átalakulásá­nak egyik állomását jelentette." A padári pajta formáján, beosztásán építése óta sem­mit nem változtattak. Újraépítésekor az építéskori ül. bontáskori állapotát vesszük figyelembe. A néprajzi újra­építési javaslatot teljes egészében közöljük. Pajta Épület száma: IX-9-2 Padár (Zala megye) Néprajzi újraépítési javaslat A pajta Padár, Kossuth u. 35. szám alatt állt, tulajdo­nosa Rohonczi Imre volt. Építési idejére vonatkozóan pontos adataink nincsenek, feltételezhetően a 19. század derekán épült. Építése óta beosztásán, formáján nem vál­toztattak. Építési anyaga fa, bárdolt- és faragott technikával megmunkált tölgy és bükk. Héjazata kettőzött zsúpkéve. Eredeti helye: a lakóház mögött magas telekrészen, lejtős területen szabadon áUt, a szabadtéri múzeumban a IX—9—1 sz. (Vöckönd) lakóházzal párhuzamosan kerül elhelyezésre. Az újraépítési javaslat elkészítéséhez felhasznált össze­hasonlító irodalom: Barabás Jenő: Zalai pajták. A Göcse­ji Múzeum Jubileumi Évkönyve 1950—1960. Zalaeger­szeg. 1960. 277-288. Gönczi Ferenc: Göcsej ... Kaposvár, 1914. 463-646. Tóth János: Göcsej népi építészete. Budapest, 1965. 75. A padári pajtára vonatkozó gyűjtés FAD-57. szá­mon található. Fotók száma: 12005-12058. • • • /. Építési előírások 1. Terepszínt, feltöltések, alapozás Az épületet a telepítési tervvázlatban kijelölt helyre kell építeni, az eredeti magassági adatok figyelembe vételével. Az alapozást a műszaki felmérés alapján kell elkészíteni. Ügyelni keü arra, hogy az épület az É-Ny-i homlokzat felé lejt. Építéskori állapotnak felel meg. 2. Beosztás, alaprajz A pajta beosztása: pajtafia-pajta-pajtafía. Építéskori állapotnak felel meg, így állítandó vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom