Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - KECSKÉS PÉTER: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve

módon szűnt meg, hogy a Duna balparti része a Duna­Tisza közéhez, a jobbparti építmények a Mezőföldhöz kerültek. Az észak-magyarországi három csoport (Zemp­lén, Bükk-Abaúj és Mátra-Nógrád) két egységbe sűrűsö­dött: Abaúj-Zemplén és Nógrád-Mátra-Bükk vagy Pa­lócföld néven. Az átalakításokkal a 16 kistáji csoport 12 nagyobbra csökkent. További telepítési tervmódosítások során megszűnt az önálló Mezőföld és Nyírség tájegység, építményeik egy része a Dél-Dunántúlhoz ül. a Tiszántúlhoz kapcso­lódott (2. kép). A tematikus csoportok épületkiválasz­tása 1970-ben csak kisebb részében történt meg. Új építmény csoport beiktatásával, szőlőmonokulturás mezővárosi csoport ül. észak-magyarországi rríezőváros révén az építészeti és gazdaságtörténeti tematika gazda­godott. 2. kép A tájegységek területi átcsoportosítása (1970-1978) HOFFMANN Tamás vezetésével és munkatársai által átdolgozott tudományos telepítési terv és épületjegy­zék 59 1970 tavaszán felkért szakértő bizottsághoz ke­rült. MAJOR Máté, TÁLASI István és VARGHA László szakvéleményének 60 figyelembe vételével és tanácsaik hasznosításával az anyag minisztériumi előterjesztésre Ül. a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Országos Tanácsa elé került elfogadás céljából. Az épületjegyzék 311 épít­ményt (köztük 66 lakóházat) tartalmazott a következő csoportosításban: 1. Északi hegyvidék a. Nógrád-Heves—Borsod m. b. Abaúj-Zemplén m. 2. Szőlőmonokulturás mezővárosi csoport 3. Felső-Tiszavidék 4. Közép—Tiszavidék 5. Dél—Tiszántúl 6. Duna—Tisza köze 7. Dél—Dunántúl 8. Közép-Dunántúl 9. Nyugat-Dunántúl 10. Kisalföld 11. Présházak és pincék 12. Malmok és erdei építmények 13. Halász és pásztorépítmények 14. Temető és kálvária 15. Szórt csoport (közösségi építmények, hidak, stb.) 61 A tudományos terv elfogadása után megindult a beru­házás megvalósítása. A műszaki terveket és generálterve­zői teendőket egy időszakban a Pest megyei Tanácsi Ter­vező Iroda látta el. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1970-től váüalta a múzeumépítés kivitelező munkáját, elsőként a Felső—Tiszavidék építménycsoportban. 62 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1972. január elsejétől önálló, országos gyűjtőkörű intézmény lett. A felső-tisza­vidéki építménycsoport berendezett részének szakmai bemutatójára 1973-ban, majd megnyitására 1974. máju­sában került sor. 6 3 A központi gyűjtemény kialakulásával párhuzamosan fejlődtek a regionális szabadtéri néprajzi múzeumok is. 64 A regionális gyűjtemények néprajzi, múzeológiai és műemlékvédelmi jelentőségükön túl fontos tapasztalato­kat adtak a központi gyűjtemény munkamódszereinek kialakulásához, és viszont is: az újabban alakuló gyűjte­mények hasznosították a szentendrei múzeum szakmai eredményeit. A Göcseji Falumúzeum 65 1968. augusztu­sában, a Vasi Múzeumfalu 66 1973. augusztusában és a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 67 1978. októberében nyflt meg. A három dunántúli gyűjtemé­nyen kívül épül, s 1979. októbere óta látogatható a Sóstói Falumúzeum (Nyíregyháza). 68 1974—1978 között a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak párhuzamosan kellett eüátni az épület- és tárgygyűjte­ményfejlesztő, múzeumépítő, kiáüításüzemeltető, továb­bá tudományos és közművelődési feladatokat. 69 A mú­zeumépítés nagyságrendjét, a sürgető építménybiztosító teendőket szem előtt tartva a tudományos tervezést tel­jes tematikai szélességben folytatnia kellett. Az épület­kiválasztás és néprajzi telepítési tervezés befejező szaka­szában a múzeológiai munkát két irányban kellett haté­konnyá tenni: a nagy táji építménycsoportok épületvégle­gesítése ül. a tematikus építmények tájegységekhez kapcsolása vonatkozásában. Az összetett feladat megoldását az 1976-ban készült tervvázlaton szemléltetjük (3. kép). A Duna—Tisza köze és Dél—Tiszántúl építmény csoportok összevonásakor, va­lamint a Közép-Tiszavidék áttervezésekor számoltunk a múzeum területén levő római kori villa rustica egy részé­nek in situ megőrzésével és bemutatásával. A présházakat és pincéket, malmokat, szakrális objektumokat és közös­ségi építményeket a származási hely szerinti tájegységek­hez kapcsoltuk. A pásztor- és halász építmények áttele­pítésére részben helyhiány, részben a terepadottságok al­kalmatlansága miatt nem készült terv. Ezeknek megfele­lően a faluközpont és szórt csoport már nem szerepel a telepítési tervben. 70 Az építményvéglegesítő munka eredményeként - az 1970. szeptemberi és az 1975. februári állapotot rögzítő épületjegyzékeket kiegészítve és továbbfejlesztve - elké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom