Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - KECSKÉS PÉTER: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve

módon szűnt meg, hogy a Duna balparti része a DunaTisza közéhez, a jobbparti építmények a Mezőföldhöz kerültek. Az észak-magyarországi három csoport (Zemplén, Bükk-Abaúj és Mátra-Nógrád) két egységbe sűrűsödött: Abaúj-Zemplén és Nógrád-Mátra-Bükk vagy Palócföld néven. Az átalakításokkal a 16 kistáji csoport 12 nagyobbra csökkent. További telepítési tervmódosítások során megszűnt az önálló Mezőföld és Nyírség tájegység, építményeik egy része a Dél-Dunántúlhoz ül. a Tiszántúlhoz kapcsolódott (2. kép). A tematikus csoportok épületkiválasztása 1970-ben csak kisebb részében történt meg. Új építmény csoport beiktatásával, szőlőmonokulturás mezővárosi csoport ül. észak-magyarországi rríezőváros révén az építészeti és gazdaságtörténeti tematika gazdagodott. 2. kép A tájegységek területi átcsoportosítása (1970-1978) HOFFMANN Tamás vezetésével és munkatársai által átdolgozott tudományos telepítési terv és épületjegyzék

59 1970 tavaszán felkért szakértő bizottsághoz került. MAJOR Máté, TÁLASI István és VARGHA László szakvéleményének

60 figyelembe vételével és tanácsaik hasznosításával az anyag minisztériumi előterjesztésre Ül. a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Országos Tanácsa elé került elfogadás céljából. Az épületjegyzék 311 építményt (köztük 66 lakóházat) tartalmazott a következő csoportosításban: 1. Északi hegyvidék a. Nógrád-Heves—Borsod m. b. Abaúj-Zemplén m. 2. Szőlőmonokulturás mezővárosi csoport 3. Felső-Tiszavidék 4. Közép—Tiszavidék 5. Dél—Tiszántúl 6. Duna—Tisza köze 7. Dél—Dunántúl 8. Közép-Dunántúl 9. Nyugat-Dunántúl 10. Kisalföld 11. Présházak és pincék 12. Malmok és erdei építmények 13. Halász és pásztorépítmények 14. Temető és kálvária 15. Szórt csoport (közösségi építmények, hidak, stb.)

61 A tudományos terv elfogadása után megindult a beruházás megvalósítása. A műszaki terveket és generáltervezői teendőket egy időszakban a Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda látta el. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1970-től váüalta a múzeumépítés kivitelező munkáját, elsőként a Felső—Tiszavidék építménycsoportban.

62 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1972. január elsejétől önálló, országos gyűjtőkörű intézmény lett. A felső-tiszavidéki építménycsoport berendezett részének szakmai bemutatójára 1973-ban, majd megnyitására 1974. májusában került sor.

6 3 A központi gyűjtemény kialakulásával párhuzamosan fejlődtek a regionális szabadtéri néprajzi múzeumok is.

64 A regionális gyűjtemények néprajzi, múzeológiai és műemlékvédelmi jelentőségükön túl fontos tapasztalatokat adtak a központi gyűjtemény munkamódszereinek kialakulásához, és viszont is: az újabban alakuló gyűjtemények hasznosították a szentendrei múzeum szakmai eredményeit. A Göcseji Falumúzeum

65 1968. augusztusában, a Vasi Múzeumfalu

66 1973. augusztusában és a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

67 1978. októberében nyflt meg. A három dunántúli gyűjteményen kívül épül, s 1979. októbere óta látogatható a Sóstói Falumúzeum (Nyíregyháza).

68 1974—1978 között a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak párhuzamosan kellett eüátni az épület- és tárgygyűjteményfejlesztő, múzeumépítő, kiáüításüzemeltető, továbbá tudományos és közművelődési feladatokat.

69 A múzeumépítés nagyságrendjét, a sürgető építménybiztosító teendőket szem előtt tartva a tudományos tervezést teljes tematikai szélességben folytatnia kellett. Az épületkiválasztás és néprajzi telepítési tervezés befejező szakaszában a múzeológiai munkát két irányban kellett hatékonnyá tenni: a nagy táji építménycsoportok épületvéglegesítése ül. a tematikus építmények tájegységekhez kapcsolása vonatkozásában. Az összetett feladat megoldását az 1976-ban készült tervvázlaton szemléltetjük (3. kép). A Duna—Tisza köze és Dél—Tiszántúl építmény csoportok összevonásakor, valamint a Közép-Tiszavidék áttervezésekor számoltunk a múzeum területén levő római kori villa rustica egy részének in situ megőrzésével és bemutatásával. A présházakat és pincéket, malmokat, szakrális objektumokat és közösségi építményeket a származási hely szerinti tájegységekhez kapcsoltuk. A pásztor- és halász építmények áttelepítésére részben helyhiány, részben a terepadottságok alkalmatlansága miatt nem készült terv. Ezeknek megfelelően a faluközpont és szórt csoport már nem szerepel a telepítési tervben.

70 Az építményvéglegesítő munka eredményeként - az 1970. szeptemberi és az 1975. februári állapotot rögzítő épületjegyzékeket kiegészítve és továbbfejlesztve - elké-