Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - K. CSILLÉRY KLÁRA: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete

érkeztek a fővárosba, még nem lehet következtetni az illető épület hiteles voltára. A felépítést csupán a vereckei háznál nem előzte meg mérnöki terv, egyébként, mint tudott, a házak tervének a megrajzolását az egyes vármegyék a saját területükön működő állami építészeti hivatalra bízták, Veszprém és Szeben megye pedig magánépítészt kért fel rá.

140 Az építés kivitelezésével is az esetek jelentős hányadában a megyékből felhívott iparosokat, illetve vállalkozókat bíztak meg, bár jó néhány megye budapesti vállalkozónak adta ki a munkát, nem egyszer több megye is ugyanannak, így Psybilla és társa, szegedi építőmester kivitelezte például a Csongrád megyei házat, Lázár János mezőkövesdi iparos a borsodit és Kovlik János, ugyancsak helybeli iparos a nógrádit, de viszont Minnich Pál budapesti ácsmester a Somogy megyei házat, Antony Tamás szintén fővárosi ács a Jász—Nagykun—Szolnok megyeit, Neuschlosz Ödön és Marcel fővárosi cég a Torda-Aranyos megyeit, Lővy Dániel és fiai fővárosi cég pedig a Temes megyeit és a Bács-Bodrog megyeit — az utóbbit a megyebeli iparosokkal karöltve. A falubeli középületeket a kiállítás műszaki osztályának a tervei alapján Neuschlosz Ödön és Marcel, Antony Tamás, illetve Lővy Dániel és fiai vállalták fel.

141 Minden jel arra mutat, hogy a néprajzkutató az építkezéseknél már nem gyakorolt felügyeletet. Feltehető, hogy a kiválasztást követően leadott néprajzi telepítési és építési javaslatok birtokában erre vonatkozó igény fel sem merült. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy JANKÓ a kivitelezési munkálatokról semmi közelebbi tájékoztatást nem adott a néprajzi faluiról írt összefoglalásban. Az azonban mégis aligha lenne feltételezhető, hogy ennek folytán tudomása se lett volna, hogy a lakóházak többségét idegen anyagokból és technikákkal építették fel. A falu házainál követett eljárás ugyanis az ezredéves kiállítás épületeivel kapcsolatban köztudott volt, és mint a korábbiakban idézett példák is mutatják, egyes kortársi, előzetes beszámolók is kitértek rá. JANKÓ legfeljebb kényszerűen belenyugodhatott a tényékbe, lévén ez az építésmód a korabeli nagy időszaki kiállításoknak bevett gyakorlata.

142 Az 1896-ban felállított néprajzi falu épületmásolatainak a pontossága azonban semmiképpen sem mérhető mai mértékkel. Az idegen anyagok és technikák alkalmazásából szükségszerűen következtek bizonyos pontatlanságok,

143 ámde nem kizárólag ezek miatt voltak eltérések a napjainkban elvárt múzeológiai hitelességtől. Bizonyos hibák a telepítés végrehajtásából adódtak. Maga a telepítési terv (6. kép), az egy zugból szétágazó, majd templomtérbe torkolló, túlnyomórészt fésűs beépítésű utcasorral a jellemző magyarországi faluképet kívánta megjeleníteni (7. kép).

144 A közel egyező nagyságúra méretezett telkek azonban, lényegében az erre a célra kijelölt kiállítási felületnek korlátozott terjedelme miatt, meglehetősen kicsinynek bizonyultak, ez azután az egymástól távoleső épületformáknak a mai szemlé6. kép. Az ezredéves kiállítás Néprajzi Falujának előzetes telepítési terve. 7. kép. Részletek a Néprajzi Faluból. A bal oldali utcasoron: cserépaljai szerb, kornyarévai és felsőszálláspataki román, handlovai és nagyjécsai német ház; a jobb oldalin (elölről haladva): zebeckei, büdszentmihályi, mezőkövesdi, szentgáli és csernátfalusi magyar ház. A kép bal oldalán lenn: a falu temploma, a magyarvalkói ref. templom nyomán felépítve. (Levelezőlap után. 1896). létünkkel elfogadhatatlan szoros felzárkóztatását eredményezte. Másrészt gátolta ez a falunak a tervezett tökéletességben való kiépítését is, a telkek valósághű megelevenítéséhez szükséges összes épülettel — úgy, ahogy pedig a házak iránt érdeklődő kutató látni óhajtotta volna, miként ezt BUNKER megjegyezte.

145 Némely nagyobb parasztház mellől — eltérve a JANKÓéktól megadott tervektől - végülis teljesen elmaradtak a melléképületek, nevezetesen a hétfalusi csángó, a mecenzéfi és sellenberki német, a cserépaljai szerb és a vingai bolgár háznak a telkéről.

146 Számos más portán is csupán részben kerültek felállításra a mel-