Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Közlemények - GRÁFIK IMRE: A makói paraszt-polgár ház

burkolata a felmérési állapot szerinti; párnafákra fektetett széles, ún. hajópadló. Az első konyhában is visszaállítjuk a helyi égetésű, lapjára fektett, kötésben elhelyezett téglaburkolatot. A kamra a felmérési állapot szerinti, burkolat nélküli döngölt föld padozatú. A padlástérben feltöltéses-sártapasztásos porfödém van. A födémszerkezet kialakításában a felmérési állapot mérvadó: fafödém, alul gerendás, alsó elhelyezésű mestergerendával, feltöltéssel, sártapasztással. Az utcai szoba alulról borított, meszelt födémje szerkezeti feltárás alapján rekonstruálható. A többi helyiségtől eltérő kamrafödém (két mestergerendás, deszkaborítású) szintén szerkezeti feltárás alapján rekonstruálható. A lakóház nyeregtetős, egy állószékes, taréjszelemenes, a hosszanti falakra illeszkedő két talpszelemennel, szarufás tetőszékkel. A fedélszék anyaga fűrészelt fa. A lakóházon a felmérés hornyolt, ún. szalagcserép fedőanyagot rögzített. A tetőfedésben a néprajzi adatfelvételek és analógiák alapján ún. hódfarkú cserép felhasználása indokolt. A hódfarkú cserépborítás kettős fedésű lesz, melynek megfelelően a tetőléc-kiosztásoknak is a felmérési állapotnál sűrűbbeknek kell lenniük. A tetőgerinc szegesét kúpcserép adja. A telepítési tervből eredően, a téralkotó frontális pozícióban különösen fontos szerepet kapnak a homlokzatok. Kialakításuknál a felmérési állapotok mérvadók, kisebb-nagyobb rekonstrukciós megoldásokkal. Az utcai rövid főhomlokzat három ablakos elrendezésű. A homlokzatot négy lizénás oszlop tagolja, nagyjából szimmetrikus kiosztásban. A homlokzatot osztó vízszintes és függőleges párkányok ül. vakolatkeretek fontos formai stíluselemei a korszak klasszicizáló építkezési gyakorlatának. A főpárkány feletti tűzfal felmérése átalakított állapotot rögzít. Visszaállításánál analógiás adatok alapján szerkesztendő vakolatdíszes ill. vakolatkeretes rekonstrukció szükséges. A tűzfal felső keretezését a háromszögpontokban elhelyezett helyi mázas kerámiagömbök díszítik. A homlokzati vízvető hódfarkú cserépből kétsorosán rakott. Az egész homlokzati falsík vakolt, fehérre meszelt, színes lábazattal. Az udvari hosszú homlokzatot négyszögletes tornácoszlopok és nyílászárók tagolják. A tornácoszlopok közötti mellvéd deszkával borított. Különös figyelmet érdemel még az ereszszegély főpárkányának profilképzése. A hátsó rövid homlokzat vakolt, fehérre meszelt tégla tűzfal. A homlokzatot osztó beforduló párkány a közvetlenül kapcsolódó gazdasági rész függvénye. Az épület hátsó falsíkját a kamra két ablaknyílása tagolja. A falfelület vakolt, fehérre meszelt. Az eresz-szegély körbeforduló párkánya itt záródik. A lakóház nyílászáróinak kiosztása és elhelyezése az eredeti marad. A nyílászárók szerkezeti megoldásaikban (ablakok pallótokos, ke reszt vasakkal rácsozott, üvegezett, a kamrában zsaluzott változatok; ajtók borított ácstokos egyszárnyú, ill. a kamrában gerendavázban ácskeretes kétszárnyú változatok) a XIX. század második felé-