Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

És hátha nincs igazam ? Igy még mindig van elég idő igazságot tenni. Magamnak. Mert az Úrral már elvégeztem, néki elmondtam és ő nem haragudott. Készen fogadom még hátra lévő két hónapomat. Szépen, csöndesen, mindent megfontolva megyek el. Ismerőseimet elkerülöm, régi lakásomból elköltöztem már. Hiszen van már egy jó barátom, már barátommá lettem én magam. Sokáig üldögélek a tükör előtt, nézem az én szép tiszta, fehér arcom, akit senki se nézett ennyi figyelő szeretettel. Nem szánom már magam, csak szeretem. Sokáig, sokáig ülünk egymás mellett szótlanul, várjuk, hogy elmenjen mellőlünk a világ. Még egyet, Szerkesztő Ur. Nagyon szeretném, ha karácsonyra lehozná a Nyugat ,,A tavi torony harangozója" c. most küldött versem. Szeretném látni és tudni még, hogy legalább ezt az egy keserű szavamat meghallották. A többi verssel nem törődöm, csináljon velük Szerkesztő Ur, amit akar, én megirtam, mert meg kellett irnom, nékem már nincs erőm verekedni, hogy meg is hallják. Sok szeretettel üdvözli József Attila 77 GALAMB ÖDÖN - JÓZSEF ATTILÁNAK Makó, 1926. január 1. Kedves Attila ! Örömmel vettem kedves leveledet. Azóta Tettamantitól is hallottam Rólad. Tőle tudom, hogy az egyetemre nem igen jársz. Lehet, hogy úgy élsz és annyit tapasztalsz Bécsben, mintha Makón volnál. Hiszen ez rendben is van egy bizonyos szempontból. Csakhogy gyakorló-költő-jelöltnek azt mondaná az ember: Légy szíves fejlődni. Légy szíves új, (előtted is új) dolgokat látni csőstül. Légy szíves kifacsarni az Universitatből minden tudományosságot, ami benne van, vagy aminek benne kellene lenni. S emellett ne is csapd agyon az időt holmi unalmas filológiai bogarászással. Néha egy kissé zűllöttecske helyekre is járj el. Hiszen mindent illik ismerni. De: firjôev âyavl (Az ékezeteket rakd fel Te!) Szépen, ss